Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel
A Vörös Hadseregen belül is nagy különbségek figyelhetők meg az egyes egységek viselkedése között. Történetek szólnak azokról a parancsnokokról, akik a nemi erőszakon kapott katonákat helyben saját kezűleg lőtték le, de olyanokról is, akik a nemi erőszakban és nem a harcban jártak elől. A nemi erőszak és a születési számok alakulása Feltételezhetjük, hogy ha a nő a nemi erőszakból következően esett teherbe, akkor az abortusz engedélyezett módszeréhez fordult — ami azonban nem jelentette az abortusz teljes legalizálást. A szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak mindenképpen hozzájárult az abortusz politika liberalizálásához a különleges helyzetben. Azt, hogy a nő dönt a testében fejlődő embrió sorsáról, széles társadalmi rétegek, sőt még az egyházak is elfogadták. Ravasz Imte püspök körlevelében leszögezte, hogy nemi erőszak esetén megengedhető a művi abortusz. 13 A népességszámban jelentős változás nem állt be, tehát a születésszám növekedéséből nem következtethetünk a nemierőszak-esetek számára. Budapesten az élveszületések száma nem nőtt jelentős mértékben a felszabadítást követő kilenc hónapban. (1. F sz. táblázat). Az 1946. áprilisi kiugróan magas élveszületési számot nem feltétlenül a szovjet katonák által gyakran elkövetett nemi erőszak magyarázza. A népesedési trend a n Idézi Völgyesi Zoltán: Az 1956-os forradalom történeti előzményei Hajdúnánáson. Doktori értekezés. Debrecen, 1998. 31. old., 138. sz. lábjegyzet háború után nem változott döntően a háború előttihez képest. A lakosság általánosan rossz fizikai állapota és az egészségügyi viszonyok általános romlása tetmészetesen nyomott hagyott a csecsemőhalandóságban is. A budapesti tisztifőotvos a „női szervezetben beállott zavarokban, a gazdasági és lelki okokban, a jövőért való aggódásban és a terhességtől való félelemben és tartózkodásban" jelölte meg azokat az okokat, amelyek a számára is meglepően alacsony születési számokhoz vezettek. 14 Ha a nem kívánt nemi aktusból mégis születtek gyerekek, akkor a kommunista népjóléti miniszter rendeletileg intézkedett a sorsukról: „az ország területén történt átvonulás és az azt követő általános zűrzavar nyomán számos olyan gyerek született, akiket tartására köteles hozzátartozóik a családban gondozni nem kívánnak. Minthogy azonban a gyermekek ellátás és gondozás nélkül nem hagyhatók, azoknak állami gondozásba vétele itánt intézkedni kell, hog)' a felmerülő gondozási költség a jog szerint tartásta kötelezett hozzátattozókat ne terhelje. Felhívom ennél fogva az Arvaszéket, hogy tekintettel a fennforgó anyagi és erkölcsi elhagyatottságra, minden olyan csecsemőt nyilvánítson elhagyatottá, aki a születési hely felszabadulásának időpontját követő kilenc hónapon túl, de tizennyolc hónapon belül született feltéve, hogy a szülők vagy azok bármelyike a gyermek családi kötelékben való tartását a gyermek első életévének betöltése előtt megtagadja, a szülőanya pedig a vátos polgármestere, Budapesten a kerületi elöljáró, 14 Budapesti Főváros Levéltára (továbbiakban BFL) XXI. 515. b. A budapesti tisztifőorvos jelentése, 1946. január 6.
