Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

UNGVÁRY KRISZTIÁN „Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mardarescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára

tisztázandó részek felett időzve, az igazság érdekében, és átugorva mindazt, aminek nincs fontossága. G. Mârdârescu tábornok Bukarest — 1935 áprilisa //. // kiadó (Krügerprofesszor úr) előszavának elemzése Bandholtz tábornok naplójának közzétételével, amint a szerző által futólag felvázoltatott, minden esetre kettős hibát követnek el: a) Figyelmen kívül hagyták az elhunyt Bandholtz tábornok akaratát, amely szerint a naplót nem szabad közzétenni, valószínűleg mivel rájött a , -, , • 15 hiányosságaira. b) A kiadónak, Krüger professzor úrnak, valamint értékes segédjének, Georgia W. Read asszonynak kötelessége lett volna a napló gondozása, még a kiadás előtt, hogy ne hozzák az elhalálozottat hátrányos helyzetbe, feltárva a szenvedély és az ingerlékeny természet által beárnyékolt ítélőképességét, előtérbe helyezve a szalonképesség teljes hiányát (mindenkit, akit csak megemlített, megsértett)

16

, közvetlen környezete szemében is beárnyékolva és olyan személyként mutatva be, akivel nem válthattál szót azon önbecsülés miatt, amivel saját személyednek tartozol. (...) 1919. augusztus 11 -ci dátummal még fel van jegyezve Bandholtz tábornok naplójában, hogy Hóiban tábornok öngyilkosságot követett el, mivel a román kormány vizsgálatot indított a tevékenységét illetően, Sir G. Clerk Magyarországon végzett helyzetfelmérése után. Ez a megjegyzés kézzelfoghatóan bizonyítja, milyen rosszul informált volt Bandholtz tábornok a románokat illetőleg. A valóság az, hogy Hóiban tábornok sohasem volt vizsgálat tárgya, és miután elhagyta Magyarországot, hadügyminiszter és a II. (fővárosi) hadtest parancsnoka volt; utólag lemondott a hadseregről és többszörösen képviselővé választották; végül Hóiban tábornok nagybittokosként ma is él, és ezáltal a legjobb bizonyítéka Bandholtz tábornok kijelentései alaptalanságának.

17 (...) Végül, 1919. augusztus 11 -ere vonatkozóan, jelölni szándékozom, hogy nincs tudomásom arról, hogy József főhercegnek ultimátumot küldtek vol18 na. A román csapatok Budapestre való bevonulásakor, 1919. augusztus 4-én egy kiáltványt adtam ki, amelyben tudomásáfa hoztam a magyar népnek, hogy a román megszálló seregek vezérkara nem avatkozik be a magyar állam ' Lásd a kiadó előszavát.