Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló
előadásban is szerepek a glóriás Hungárianőalak), 57 továbbá a politikusok, katonák és egyházi vezetők férfi-csoportjaival együtt az „országfoglaló" ünnepség „össznemzeti" jellegét is hivatottak voltak kifejezni. Az ünnepséget a csapatok díszmenete zárta. A fővárosnak, illetve az országnak a keresztény és a nemzeti eszmeiség jegyében történő visszafoglalását jelképező ünnepségsorozat további elemei az esti operaházi díszelőadás és a Buda vári palotában tartott miniszterelnöki fogadás voltak. Térfoglalók és módszereik Áttekintve e sokfele térfoglalási eljárást, köztük a három részletesebben ismertetett-elemzett akciót — a helyátnevezéseket, a május 1-jei ünnepséget és Horthy bevonulását—, nyilvánvalóvá válik: mindegyik Budapest leginkább reprezentatívnak számító, legnagyobb szimbolikus értékű belső területeinek, útjainak, tereinekés legfontosabb intézményeinek, legismertebb emlékműveinek átnevezésével-átalakításával-eltávolításával-bejárásával igyekezett kifejezni a főváros jelképes birtokbavételét, 58 ugyanakkor hirdetni, terjeszteni az ezen eljárásokat alkalmazó politikai erők világfelfogását, értékrendszerét is. Jól megfigyelhető a koncepcionális egységesség 59 is mind a polgári forradalom, mint a Tanácsköztársaság, mind a Horthy57 Magyarország, 1919. november 18.; vö. ehhez: Sinkó Katalin: A megsértett Hungária. Néprajzi Értesítő, 1995.267-282. old. — Az ekkor lezajlott szimbolikus térfoglalási akciók sorozatába illeszkedik annak a Horthy-emléklapnok (Id. OSZK PAt 1919/33. sztl.) a terjesztése is, amelyen a következő szöveg olvasható: „Falu népe, fajunk törzse, őserényeink letéteményese, hozzád száll köszönetem és meleg üdvözletem a mai napon ebből o -bevonulást rendezők eljárásainak sorozatában. Szinte minden akcióban egyszerre van jelen az elutasítás és a méltatás gesztusa. A polgári forradalom idején eltávolítják Hentzi emlékművét, de fel akarják állítani Martinovicsét, a Ferenc József rakpartot Kossuthról és Petőfiről nevezik el — egy Flabsburg-ellenes, nemzeti, köztársasági szemlélet jegyében. A Tanácsköztársaság idején a Szent István közkórház a Semmelweis Közkórház nevet kapja, Árpád szobrára Alarxét és a két munkásét helyezik el, de feldíszítik Petőfi emlékművét — egy szociáldemokrata-kommunista forradalmi eszmerendszert terjesztendő. Horthy, bevonulásakor, fehér lovon ül, az Országházra misesátort építenek, zászlókat szentelnek, az elhangzó beszédek leszámolnak a forradalmakkal •— egy keresztény és nemzeti gondolatvilág értékeinek hangsúlyozott kifejezéseképpen. Figyelemre méltó, hogy a jelképes birtokbavételnél a birtokba vevők a nézeteiket kifejező nevet vagy szobrot nemegyszer olyan korábbi név vagy szobor helyérc illesztették, amely homlokegyenest ellenkező eszmei tartalmat hordozott: ez történt pl. több helyátnevezés vagy a Szent Gellért-szobor május 1-jei átalakítása esetében, még határozottabbá téve a foglalást. (A Gellért-szobor esetében különösen érdekes megoldás, hogy az ateista propaganda jegyében is elkészített ábrázolás ugyanakkor felhasználja a keresztény vallásosság elemeit: már a feliratban a „Panogy, megtérvelyedett városból. — Ha a te fehér házacskáidból kisugárzó őserő megtölti a kó'paloták és munkás házak lakóinak szívét is, akkor Magyarország nagyobb és hatalmasabb lesz, mint valaha! Horthy" 58 Vö. Gyáni Gábor: id. mű, 40. old. 59 Vö. Glatz Ferenc- A történettudomány és a közgondolkodás történeti elemei. társadalmi Szemle, 1980.1. sz. 48. old.
