Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló

knechte és Szabó Erviné is). A Keleti pályaudvar előtt álló Baross Gábor-szobrot hatalmas vörös oszlop takarta el, rajta „Világ proletárjai egyesüljetek" felirattal, tetején vörös csillaggal. A Margitszigeten — ahol a gyermekek május elsejei ünnepsége zajlott — a „proletáranya" hatalmas szobra állt.

27 A Budapest fontos pontjaira felállított dekorációk egész rendszere határozottan jelezte, hogy a Tanácsköztársaság elutasítja a hagyományos nemzetfelfogást (az méltatott történelmi személyiségek szobrának eltakarásával), ezzel szemben az internacionalista proletárforradalmat hirdeti. Ez fejeződött ki a feliratokban, a vörös szín használatában, a vörös földgömbök, a katonafigurák, az egyszerre a munkára és a harcra utaló pörölyös munkásfigurák, valamint a diktatúra által kiemelkedőként értékelt történelmi alakok szobrainak felállításában. Marx kiemelt megbecsülését mutatja, hogy két, egészalakos szobrát kulcsfontosságú helyekre állították fel, Leninét pedig az, hogy hat mellszobrát helyezték el a főváros különböző pontjain. Természetesen nemcsak a dekorációk jellegében és elhelyezésében figyelhető meg a szimbolikus térfoglalási eljárás, hanem, ezekkel összefüggésben, a május 1-jei felvonuló menetek útvonalában

28 és több csoport összeállításában is. A Budapest reprezentatívnak számító belső területein, főútvonalain történő végigvonulás egyfajta szimbolikus bódítás,

29 erődemonstráció volt: jól mutatja ezt, hogy egyes felvonuló csoportok hosszú utat jártak be a főváros27 Vörös Újság, 1919. május 3. A szobrok általában gipszből készültek. 28 A kijelölt útvonalakról Id. Népszava, 1919. május 1. 29 Vö. Eric Hobsbawm: A munkásosztály szertartásainak átalakulása. „ Változós és folytonosság". tanulmányok Európa XIX. százáét ban, amíg elérkeztek menetcéljukig — ami egyébként, ha másik útvonalon haladtak volna, nem lett volna messze gyülekezőhelyüktől, így pl. az erzsébetfalvaiak a Közvágóhídnál lévő Alarhavásártéren gyülekeztek: innen a Mester utcán, a Ráday utcán, a Kálvin téren, a Múzeum körúton, a Népkörúton, majd az Andrássy úton, az Árpád úton és a Hungária körúton végigvonulva jutottak el a Népligetbe. Az útvonalak kiválasztásán, a felvonulók hatalmas tömegének jelenlétén túl e térfoglalást még hangsúlyosabbá tette az, hogy egyes szakmák csoportjai a tevékenységükre utaló eszközöket, jelképeket is hoztak magukkal. Az Újság tudósítása szerint pl. „a mozisok szakcsoportja vonult fel, majd utánuk a m oziszineszek. Gsoportjuk előtt egy hatfogatu szekéren, hatalmas vörös filmtekercs jelképezte a szakmát. A mozimunkások előtt vörös ruhába öltözött dárdás heroldok haladtak."

30 A főváros különböző pontjain a diktatúra vezetői tartottak beszédeket a tömegnek. Az Iparcsarnok előtt mondott beszédében Landler így méltatta Budapest jelentőségét: „Ma Budapest körülbelül azt jelenti a világ számára, amit valaha Aloszkva jelentett. Ma idenéz egész Európa, ma az európai munkásság ügye a budapesti proletariátus kezében van letéve. Mutasson példát ez a proletariátus, mutassa meg, hogy van öntudata, van forradalmi érzése, mutasson példát a világnak, és akkor e? budapesti proletariátus megteszi a maga nagy világtörténeti szerepének megfelelő kötelességét. '^

1 Az itt ismertetett, a hatás érdekében, az erődemonstráció jegyében együttesen alkalmatársaáalmáról. Vol., szerk.: Gyáni Gábor, Debrecen, 1992.146. old.; Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Bp., 1998.96-109. old. 30 Az Újság, 1919. május 3. 31 Népszava, 1919. május 3.