Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
VÖRÖS BOLDIZSÁR Károlyi Mihály tér, Marx-szobrok, fehér ló
Könyvtárnak a Szabó Ervin Könyvtár nevet adta. 17 Ugyancsak a főváros népbiztossága rendelkezett április 2-án több budapesti kórház átnevezéséről: ekkor, többek közt, a Szent István közkórház a Semmelweis Közkórház, a Szent László és Szent Gellért közkórház a Járvány Közkórház, az Új Szent János közkórház a Koch Róbert Közkórház nevet kapta. 18 Április elején a budapesti millenniumi emlékműről eltávolították I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József szobrát; a közoktatásügyi népbiztosság illetékesei pedig azt tervezték, hogy a közeljövőben az egész emlékművet eltávolítják vagy átalakítják. A Szociális Termelés Népbiztosságának április 25-ei rendelete arról intézkedett, hogy „Minden zászlót, a tiszta vörös- és feketeszinüek kivételével, Budapesten 24 órán belül be kell szolgáltatni" egy megadott zászlóbegyűjtő helyre, ám a „beszolgáltatott zászló ellenértékeként, amennyiben erre szükség van, vörös zászlót utalnak ki". 20 A diktatúra leglátványosabb és leghatásosabb szimbolikus térfoglalási akciója azonban a budapesti május elsejei ünnepségvolt, amelynek megszervezése ügyében is Népszava, 1919. március 28. A budapesti laktanyák átnevezéséről készült egy tervezet már a népköztársaság idején (Id. Köztársasági Újság, 1919. február 4.), a Pogóny-féle rendelet pedig feltehetőleg ebből vett át megoldásokat. Ld. még a Hadügyi Népbiztosság 1919. április 30-ai, 74475/7. sz. Körrendeletét: A Vörös Hadsereg Rendeletei. Szabályrendeletek, 1919. május 3. 17 Vörös Újság, 1919. március 29. is Budapest Népbiztossága Hivatalos Közlönye, 1919. április 4. 19 Vörös Újság, 1919. április 6. Az itt ismertetett tanácsköztársasági intézkedésekről Id. Vörös Boldizsár: id. mű, 182-190., 260-263. old.; az értekezés további esetekkel is foglalkozik. 20 Tanácsköztársaság, 1919. április 26. 21 Szamuely Tibor a május 1 jei budapesti ünnepség dekorációjával kapcsolatos elgondolásait kifejtette a Közoktatásügyi Népbiztosság lapjában, Id. Fáklya, 1919. április 20. (A szöveget már április elején intézkedett a Forradalmi Kormányzótanács. /\ rendezői feladatokkal Szamuely Tibort bízták meg; 21 az ünnepség szobrászati, építészeti és festészeti előkészítő díszítési munkálatait Birő Mihály, az ismert plakátművész vezette. Április 30-ai keltezéssel, május 1-je alkalmából pedig közzétették a Forradalmi Kormányzótanács LXXX. rendeletét, amely szerint „A Magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját, a proletárállam ünnepévé avatja". 22 Budapest jelképes elfoglalásának egyik legfontosabb eszköze az volt, hogy az ünnepség rendezői a diktatúra szellemiségét hirdetni hivatott dekorációkat helyeztek el a főváros belterületén. így pl. Budán, a Vérmezőn hatalmas vörös szarkofágot építettek „Martinovics" felirattal, és felállították Lenin mellszobrát is. A budavári palotát vörös dekorációkkal díszítették, és az épület kupoláján elhelyezett koronát a francia forradalom vörös frígiai sapkájával takarták le. Az Alagút vörössel díszített Duna-parti bejárata előtt egy katona és egy pörölyös munkás szobra állt. A Gellérthetanulmányom után közlöm.) Szamuelynek és a rendezőségnek sok mindent sikerült terveikből megvalósítaniuk. 22 Tanácsköztársaság, 1919. május 1. 23 A dekoráció vizsgálata során felhasználtam a korabeli újságok tudósításait és képanyagát, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma Fényképtárának, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye Fotótárának és az Országos Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívumának anyagait. Az ünnepségről készített, fennmaradt filmhíradókat (Vörös Híradó, 5.) a Magyar Filmintézet Archívuma őrzi; megtekintésüket Varga F. János tette lehetővé, akinek ezúton mondok köszönetet. — A továbbiakban csak az egyes szövegek idézésekor fogok e forrásokra hivatkozni. Az ünnepségről Id. még Lowefinszky János József naplójának részleteit, amelyeket a tanulmányom után teszek közzé.
