Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.

nem volt sem félelem, sem csüggedés, hanem elővigyázat". Itt várakoztak. Egyszer csak Grisza Ágost százados kivette az óráját, s szeméhez tartva így szólt: „Mindjárt három óra lesz". Alighogy ezt kimondta, irtózatos ágyúdörgés reszkettette meg a levegőt. A rohamjelet a 24 fontos mozsarak mellett elhelyezett röppentyűk hat lövése adta meg hajnali három óra tájban, „egyszerre megpendült minden oldalon a dob, és iszonyú zúgással veré mintegy 300 az általános rohamot, s mi mindnyájan Éljen a magyar! rivalgás közt rohanni kezdőnk" — írja első benyomásairól az I. hadtest soraiban rohamra induló Büttner Emil.

63 A roham kezdetben csak nehezen nyert teret, mert a résnél a védők nemcsak szemből, de oldalról is lőtték az ostromlókat. A rés elleni rohamot személyesen Nagysándor József vezérőrnagy vezette. Nagysándor 1804-ben született Nagyváradon, 1819-1847 között a cs. kir. hadseregben szolgált, s huszár főszázadosi rangban nyugalmazták. 1848 június 19-étől Pest város egyik nemzetőr őrnagya volt, szeptember közepén azonban áthelyezték Nagykikindára. November l-jétől alezredesként volt egy önálló nemzetőr dandár parancsnoka Temesvár környékén. 1849. január 25-én nevezték ki ezredessé, s egy lovasdandár, majd -hadosztály parancsnoka lett a bánsági, majd az ebből alakuló III. hadtestnél. A vakmerőségig bátor, kiváló lovasparancsnok kitüntette magát a március 5-i szolnoki ütközetben. A tavaszi hadjáratban a fősereg lovasságának parancsnokaként szolgált, április 7-én Kossuth tábornokká léptette elő. Április végén Klapka helyett ő vette át az I. hadtest parancsnokságát, s ennek élén szolgált a szabadságharc végéig. Nagysándor a Driquet-dandár élén haladt. Ehhez tartozott a 28., a 44. és 47. honvédzászlóalj, amelyek közül a 47. zászlóalj haladt az élen. A védők csak akkor vették észre a honvédeket, amikor azok már a résen voltak. Itt azonban kemény fogadtatásban részesültek, s a támadás nem tudott tért nyerni. Nagysándor a 39. (Dom Miguel) gyalogezred tartalékban lévő 3. zászlóalját rendelte a réshez, de ide sietett a 17. honvédzászlóalj egy része is. így végre sikerült elsöpörni a védőket, ám a vérveszteség nem volt jelentéktelen. A rohamban elesett maga Burdina őrnagy, a Dom Aliguelek paa Garay Antal, 90-91. old. 63 Büttner Emil, 100-101. old. - Egy visszaemlékezés szerint Psotta Móric ezredes, a hadsereg tüzérparancsnoka május 20-án utasította Butykay Józsefet, az 1. tizenkét fontos gyalogüteg szolgálattevő altisztjét, hogy amint a Svábhegyen lévő főhadiszállásról három röppentyűt lát felemelkedni, minden löveggel füzeitessen, „mit minden, az ostromban résztvevő többi löveg utánozni fog — ez lesz a jel a roham megkezdésére". Ám amikor eljött a pillanat, már olyan világos volt, hogy a röppentyűk feleslegessé váltak, s a főhadiszállásról szócsövön jött a vezényszó: „Tüzérek, lőjetek!" Butykay József: Az 1848/9-iki első 12 fontos honvédüteg történetéből. Vasárnapi Ujsóg, 1883. 549. old.