Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.

A támadás kudarcához alapvetően hozzájárult az egységes vezetés hiánya, s a rosszul megfogalmazott támadási terv; ti. senki sem tudta, hogy a látszattámadás mikor mehet át valóságos támadásba. A veszteséget külön érzékennyé tette, hogy az I. hadtest táborkari főnöke, Kleinheinz Oszkár őrnagy a visszavonulás során, a Barátság közben ellenséges golyótól tahiba elesett. Szegény Kleinheinz, éppen előző nap egy promontori kirándulás során úgy összeveszett Irányi István hadbíró századossal, hogy kihívták egymást párbajra, de a párbajt elhalasztották az ostrom utánra. Irányi éppen Pesten volt, s értesülvén Kleinheinz sebesüléséről, hozzá sietett, hogy kibéküljenek. Mire azonban odaért, Kleinheinz már halott volt. Irányi számára nem maradt más, mint hogy bosszút esküdjön Kleinheinz temetésén.

53 I Icntzi ekkor érzékelte, hogy az ostrom komolyra fordult. Május 18-án megpróbálta eltorlaszoltatni a rést, de az éjszakai felhőszakadás elvitte az egész torlaszt. A május 18-ai felhőszakadás alaposan megtréfálta a magyarokat is. A 6. honvédzászlóaljat ekkor rendelték az Attila utcában lévő előőrsök felváltására. „10 óra volt, midőn elindultam — írja emlékiratában Szalkay Gergely százados, a zászlóalj parancsnoka — egyre zúgott a zápor és a mély utakban mint tengerár zuhogott a hegyekről lerohanó víz, mely elragadott volna lovakat, kocsikat is, ha valaki oly vakmerő lett volna ekkor megindulni, ennélfogva lehetetlen volt az utakon mennünk, és oly borzasztó sötétben, hogy a mellettünk való embert se láthatunk, út nélkül kelletett mászkálnunk, majd oldalt, majd hanyatt csúszva le egyik szikláról a másikra, sokszor 3-4 ölnyi magasról. Hogy minő út volt ez: csak az képzelheti, aki valaha nappal is, út nélkül járt a Svábhegy keleti oldalán". A zászlóalj este 10 órakor indult el, a Rácváros első házait éjfélkor érte el, de a lemaradozottak csak éjjel 1 óra körül érkeztek meg. A május 17—18-ai éjszakai roham kudarca után Görgei elrendelte, hogy minden éjjel hadtestenként négy-négy (a Kmety-hadosztályból két) század nyugtalanítsa a védőket éjjel 2 óráig. Az ostrommunkálatokban való részvételből a huszárságnak semmi rész nem jutott. „Ezredünk mindazon helyet, melyen az ellenséges lovasosztály menekülni szándékozott, zárva tartotta. S ezen passzív helyzetben semmi különös hadi esemény nem fordult elő" — írta naplójába Zámbory Emil huszár őrnagy.

55 A mezei tüzérség egy részének sem sok szerep jutott. László 53 Irányi István naplója. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, (továbbiakban OSZK Kt.) Quart. Hung 3774. (továbbiakban Irányi István) 43. f. 54 Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól Világosig. Szalkay Gergely emlékirata 1848-1849-ről és a 6. honvédzászlóalj történetéről. Szerk.: Székelyné Körösi Ilona. Katona József Múzeum. Kecskemét, 1 998. (továbbiakban Szalkay Gergely) 51. old.