Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.

cs. kir. csapatok reggel 7 órakor nagyobb erőkkel megismételték azt, már sikerrel jártak. Ehhez az is hozzájárult, hogy az őrálló századok meglehetősen hanyagul látták el a szolgálatot.'

17 Május 11-ről 12-re virradó éjjel a réstörő üteg munkálataink fedezésére a Kmety-hadosztály és all. hadtest csapatai hajtottak végre nagyobb arányú vállalkozást a vízvédmű ellen, ám a támadás a tüzérségi tűzben ismét összeomlott. Maguk a katonák is úgy érezték, „hogy a mi ostromlásunk csekély tűzzel foly, és hogy ily ostrom mellett — hacsak élelmiszerek hiánya miatt nem lesz kénytelen feladni — fönntarthatja Hentzi a várost a világ végeztéig". Az ostrom lanyhaságát azzal magyarázták, hogy a fővezérség meg akarta kímélni Budát és Pestet, azonban ebben is csalódniuk kellett, hiszen Hentzi állandóan löveti „hazánk kellemes menyasszonyát, a víz okozta betegség kínjaiból csak alig kiépült Budapestet — bízvást el lehet mondani, hogy a tűz emészti azt meg, mit a víz dühe nem tudott elrombolni" — írta naplójába Győrffy Endre főhadnagy.

48 Május 13-án délelőtt a magyar fél teljes tétlenségben maradt. Hentzi már abban reménykedett, hogy felmentő sereg közeledik a Várhoz, ám a délután folyamán a magyar ütegek erőteljes tüzet zúdítottak a Várra. Hentzi részint ennek viszonzására, részint azért, hogy a közeledő cs. kir. felmentő sereget szorult helyzetéről értesítse, ismét irtózatos tüzet zúdított Pestre és a Vízivárosra. Ugyanakkor — érthetetlen módon — szinte semmilyen figyelmet nem fordított a magyar réstörő és bombavető ütegek építésére. Május 15-ére elkészültek az új ütegállások. A magyar tüzérség állása most így alakult: A Kálvária- és a Kis-Rókus-hegyen egy-egy hétfontos taracküteg (összesen 12 löveg); a Nagy-Rókushegy alján, a téglavetőnél az 1. mozsárüteg (2 löveg); a Kis-Svábhegyen az 1. tizenkét fontos üteg (7 löveg);, a Nyárshegyen (Naphegy) egy leszerelő üteg (8 löveg), egy réstörő üteg (5 löveg) és egy fél röppentyűüteg (4 állvány), a Gellérthegyen pedig két hatfontos üteg (10 löveg) és a 2. mozsárüteg helyeztetett el. Május 16-án végre megkezdték munkájukat az ostromlövegek, s másnapra rést lőttek a Fehérvári-rondellától délre lévő falszakaszon. Az estig tartó lövetés során egy lövedék meggyújtotta a várpalota tetőzetét. Hentzi másnap bosszúból ismét Pestet kivette. Görgeit ez annyira felháborította, hogy elrendelte: május 17-éről íz LrJ. erre Kmety május 11-ei jelentését, közli: Sóját kezébe, ott, ahol... Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. Szerk. Farkas Gyöngyi. Az iratokat válogatta, a német nyelvű iratokat fordította Böhm Jakab. A bevezető tanulmányt írta Csikány Tamás. Bp., 1998. (továbbiakban Bőhm-Csikány-Farkas) 137. old. Ld. még Katona Tamás, 1989. (Bayer) 97-99. old., 226-227. old. 48 H. Szabó Lajos, 14. old.