Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.

Kmety megismételte a rohamot a 33. zászlóaljjal is, de ez is kudarcot vallott. Ezután Üchtritz Emil őrnagy a 10. zászlóalj megerősítésére küldte a 45. zászlóaljat, ám az ellenséges tűz miatt az újabb támadás nem tudott kibontakozni. A vadászok, a 23. honvédzászlóalj és a 2. besztercebányai zászlóalj szintén megpróbálkozott a rohammal, de sikertelenül. Üchtritz röppentyűkkel és a 3. hatfontos gyalogüteggel lövette a védművet. Kmety tett még egy kísérletet, majd jelentette Görgőinek, hogy a vízvédmű bevételét lehetetlennek látja, mert az. ellenséges lövegek széltében pásztázzák a hozzá vezető utat. A vadászok a kapucinus kolostorhoz, majd délután 5 órakor a Bomba térre húzódtak vissza. A veszteségek súlyosak voltak: a 10. honvédzászlóalj egyharmada vált harcképtelenné, a vadászok 37 közvadászt, 5 altisztet és 3 tisztet veszítettek. A honvédekre a várból is lőttek, az egyik bomba a 45. honvédzászlóalj tömegébe csapott le, néhányan elestek, a zászlótartónak mindkét lába térdben eltört, sokan megsebesültek, s még egy kémény is a zászlóalj katonái közé dőlt. A katonák ekkor azt a parancsot kapták, hogy igyekezzenek a házak rejtekében a Vár közelébe jutni, s a háztetőkről lőni az őrséget. A háztetőkön a szükséges rések törésére fejszéket és csákányokat a városi szertár feltörésével szereztek, de közben folyamatosan lőtték őket, s ismét néhányan elestek. Éjszakára a katonák a Vár bástyáinak közeiében húzódtak fedezékbe.

32 Egy honvédtüzér déltájban fürödni ment a Császár-fürdőbe, s éppen javában élvezte a melegvizet, amikor iszonyú dörgés és recsegés, majd fejvesztett lótás-futás zaja hallatszott. Amikor felöltözött, megtudta, hogy a Várból egy 24 fontos golyó elvitte a Császár-fürdő egyik tornyocskáját, s ez szülte a riadalmat.

33 Görgei utasítására a környező hegyeken öt üteget helyeztek el. A Kálvária- és a Kis-Rókus-hegyen egy-egy hétfontos taracküteg (összesen 11 löveg), a Kis-Svábhegyen az 1. tizenkét fontos üteg (7 löveg), a Nyárshegyen 32 Katona Tamás, 1989.59-60. old. (Bayer), 207-209. old.; Újhegyi Béla, 164-165. old. Bayer, s az ő nyomán Újhegyi Béla azt állítja, hogy Kmety már majdnem betört a vízvédműbe, amikor Görgei visszarendelte. A korabeli jelentések azonban nem erősítik meg ezt a verziót, Id. Üchtritz Emil jelentését, közli Böhm—Csikóny—Farkas 133-134. old. Kmety jelentését közli Katona Tamás, 1989.426-427. old. Legfeljebb arról lehetett szó, hogy Görgei nyugtázta Kmety jelentését. Thurzó Miklós: Kmethy [sic!] György. Hozónk. Szerk. Abafi Lajos. X. k. Bp., 1888. (továbbiakban Thurzó Miklós) 119. old. 36 órás ostromról ír, s azt állítja, hogy a 10. zászlóalj elveszítette állománya egynegyedét és 17 tisztjét. Üchtritz jelentése szerint a zászlóalj egyharmada vált harcképtelenné. A 33. zászlóalj részvételére Id. H. Szabó Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998. (továbbiakban H. Szabó Lajos) 14. old.; Ruster György, 158. f.; Szlauka Károly: Naplótöredékek és följegyzések az 1848-49-iki szabadságharczról. (Trskó János emlékirata). Nagydapolcsány, 1901. (továbbiakban Trskó János) 45. old.; Hatala Péter, 52-43. old.; Smidt Lajos: Egyéni élmény a szabadságharcból. Vasi Szemle, 1967.4. sz. (továbbiakban Smidt Lajos) 594. old. — Clauser Mihály: Egykorú kézirat Budavár 1849. évi visszafoglalásáról. Magyar Katona Szemle, 1 938. II. k. (továbbiakban Clauser Mihály) 220. old. május 5-ére teszi a rohamot. 33 Trskó János, 45-46. old.