Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)
KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés
szerkezeti konfliktusok kezelését. A térszerkezeti problématérképen a várost két oldalról is fenyegetik a konfliktusok. A város belső eredetű konfliktusai A kialakult történelmi városszerkezetben a megújuló, átstrukturálódó működésből és fejlődésből adódó konfliktusok fő elemei: • A belső városrészek mozaikosan koncentrált pusztulása egyes kerületekben már visszafordíthatatlan folyamatokat idézett elő a fizikai környezetben és a helyi társadalomban; • A hiányzó városi hidak és a város egyközpontúsága állandósította és nyomasztóvá tette a közlekedési krízist; • A városon belül hiányzó tangenciális és kerületközi kapcsolatok a közlekedési krízis erősítése mellett a szövetszerű, kiegyensúlyozott fejlődést is akadályozzák; • Az átmeneti zóna átstrukturálódási konfliktusai felerősítik a zöldmezős fejlesztési törekvéseket; • A belső zöld tengelyek és területek elépítése és további veszélyeztetettsége; • Gyenge kiépítettségűek a sugárirányú főutak; • Jóvátehetetlenül folyik a hegyvidék kíméletlen be- és túlépítése; • A főváros és a kerületek közti kapcsolatrendszer és kooperáció nem megfelelő; • A mindenkori kormányok nem megfelelően értékelik a főváros térszerkezeténekjelentőségét. A külső eredetű konfliktusok A jelenleg dinamikusan fejlődő, külsőleg is erőteljesen meghatározott agglomerációs és nemzetközi szerepkör megváltozásából következő térszerkezeti gondok: • Regionális szinten strukturálatlan, kaotikus területi fejlődés, amely a térszerkezeti konfliktusok kiéleződéséhez vezet; • A nemzetközi gyors forgalmi utak nincsenek rendszerbe kapcsolva, ami nagymértékben terheli a város mindennapi életét; • A zöldgyűrűk elépítése és a településhálózat spontán burjánzó fejlődése következtében erőteljesen romlik a város környezeti és klimatikus állapota; • Az agglomeráció kiegyensúlyozatlan funkcionális fejlődése térségenként, szektoronként más-más monofunkcionális fejlődési irányt eredményez; • A bevezető utak és kapcsolódásaik kapacitásbeli és minőségi hiányosságai; • Az eddigi aránytalan fejlődés miatt is hiányoznak az agglomerációban a térségi vonzású központi helyek, városok, amelyek arányosabbá teszik a térszerkezeti rendszert; • A térség extenzitásának növekedése tapasztalható; • A főváros, az agglomerációs települések, valamint Pest megye kapcsolati és együttműködési hiányosságai miatt számos esetben sérülnek a hosszabb távú fejlesztési érdekek — eközben a piaci