Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

• Lassan változik (az épületek-építmények 1-2 százaléka változik meg évente); • 7 radíáókat őriz és generációk közti kapcsolatot biztosít. A városi térszerkezet az a szövevényes rendszer, amelyben kikristályosodik a városok lakóinak mindenkori képessége és az adott kor üzenete, lenyomata. A térszerkezet fogalmát az elmúlt évtizedek szakmai k ö z \ é 1 e m é ny e a közlekedés és a kapcsolatok felértékelődése miatt gyakran azonosítja a hálózatok rendszerével. A különféle hálózatok rendszere a térszerkezetnek azonban csak az egyik eleme. A másik azonos jelentőségű szerkezetalakító rendszer a „térhasználat", azaz a változó funkciójú-intenzitású települési szövet struktúrája. A területek és az építési telekállomány ingatlanpiaci értéke és szerepe a nagyvárosokban már épp olyan erőteljesen határozza meg a fejlődést, mint maguk a hálózatok. Az alakuló új jogi környezet a területhasználat és a földtulajdon jelentőségét erősíti. A térszerkezet, „kőbevésett kiépítettsége" miatt, sajátos belső szabályozással és belső ellenállással-tehetetlenséggel viszonyul a változtatási törekvésekhez. Ma már ez az inercia kisebb mértékben függ a társadalmi és várospolitikai folyamatoktól, sokkal inkább a mindenkori fizikai térszerkezet és a gazdasági folyamatok kölcsönhatásaiban rejlő lehetőségektől, korlátoktól. A térszerkezet tehát egyszerre kínálat és korlát, hiszen a korábban megépített rendszerek az éppen „új" szerep-funkció-területigény befogadását mind fizikailag, mind kulturálisan megszabják. Meghatározásként mondhatjuk, hogy a térszerkezet a különféle feladatoknak megfelelő területhasználat és a különféle hálózatok egymással összefüggő, struktúráit rendszere, nagy tehetetlenségű fizikai környezet, amely nagymértékben meghatározza és alakítja a mindenkori társadalmi-gazdasági lehetőségeket és fejlesztési feladatokat. A térszerkezet nemcsak most leírt természete és működése, hanem térbeli folyamatossága miatt sem értelmezhető csak Budapesten belül. A világváros-főváros országos és nemzetközi kapcsolatrendszere, funkciója meghatározó a térszerkezeti változásokban. Budapest az ország elsődleges célterülete, egyben elérési pontja is, miközben számos vonatkozásban egyedülállóan jeleníti meg az egyedi magyar értékeket, mai térszerkezete ugyanis szorosan összefügg a magyar történelem folyamatával. Honnan indul a 2000-es évek városfejlesztése, hogyan formálódott a modern város térszerkezete? A modern budapesti térszerkezet kialakulásának két nagy szerkezetfejlődési korszaka van. A főváros térszerkezetének alakulása /. 1880—1980—a vasút dominanciája a nagyvárossá fejlődés korszakában A térszerkezet alakulását és a város mai fejlődését meghatározó ciklust a három, középkori-klasszicista-hagyományos várost fővárossá összekovácsoló századfordulós modernizáció jellemzi. A korábbi Pest szerkezetét öt főút formálta, a vasút és a feldolgozóipar tette igazi Kárpát-medencei köz-