Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

MOLNÁR LÁSZLÓ A közlekedés szerepe Budapest fejlődésében

éve — hol voltak még a mai igények! — kijelölt fejlesztések indokoltságáról vitázunk, s döntünk, a szükségtelenségre hivatkozva, halasztásukról. A magunk mögött hagyott évszázad elejére lényegében kialakult Budapest mai teljes kötöttpályás hálózata (11 vasútvonal és pályaudvarai, a hév-vonalak, a MILL.FAV-vonal, a villamoshálózat, a fogaskerekű vasút, a várhegyi sikló), a huszadik század ehhez mindössze 28 kilométernyi metróvonalat adott hozzá! Technikai fejlettségében, kommunikációs igényében közben hányszor fordult a világ? Az ezredvég technikai, informatikai robbanásával, az idő-tér összefüggések új dimenzióival hogy bírná a versenyt eg)' századelőn kialakult közlekedési rendszer? Pedig az elérhetőség, a megközelíthetőség, a kommunikációs alkalmassága város jövőjének letéteményese. Az alkalmasság megteremtésére Budapest szerkezeti adottsága, történelmi alapozottsága kiváló, a kor technikai köntösébe öltöztetve a jövő kihívásaival szemben is időtálló. Itt a megvalósító, a használó ember tanácstalansága, értékeinek zavart bizonytalansága talán a legsúlyosabb tehertétel. A kiszámítható, hosszú időre tervezhető „ügyek" hitelvesztése, a perc-érdek érvényesülése félelmet ébreszt a távolba mutató, állandóságot reprezentáló stratégiák érvényesítésénél, a kihívásokra adható válaszok kimondásánál. Megfelelő fejlesztési stratégia kialakítása és elszánt, következetes végrehajtása esetén Budapest közlekedésének fejlesztési lehetőségei — a jelenlegi negatív helyzet ellenére — az európai városokkal történő összehasonlítás alapján sem rosszak. Az európai városok jövőbeli célként alacsonyabb tömegközlekedési részesedéssel