Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

MOLNÁR LÁSZLÓ A közlekedés szerepe Budapest fejlődésében

céljait a gazdasági és társadalmi kohéziónak, a fenntartható fejlődésnek és az európai térség kiegyensúlyozott versenyképességének hármas követelményében megfogalmazva — kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy: „- a kereskedelem Európán belül nemzetközivé váljon, — a régiók alkalmazkodjanak a nemzetközi kereskedelem intenzívebbé válásához, - a különböző közlekedési módok kombinálódjanak", így az összeurópai, regionális és nemzeti térségfejlesztési politikák összhangját segítő és feltételező tényezővé váljon. A jövőben, az élesedő versenyhelyzettel és a gyakori válságokkal jellemezhető világgazdasági környezet kényszeréből következően, a korábbinál nagyobb mértékben lesz az európai regionális politika mozgatórugója az EU-nak, illetve tagországainak érdeke lesz a csatlakozásra váró országok és régiók felemelése. A felzárkózásra váró országok felvételét, illetve felvételi sorrendiségét várhatóan fokozott mértékben az EU versenycéljai alapján megítélt hasznosság határozza majd meg. „Az ezredforduló alapvető kihívása, hogy hazánk településfejlődése minden korábbinál nagyobb mértékben függ globális és nemzetközi nagytérségi gazdasági és társadalmi folyamatoktól... Az elmúlt 25 évben általánossá vált az Európán be/üli városverseny. Az európai nagyvárosok versengve is összekapcsolódtak, kiléptek régiójuk, gyakran országuk keretéből. Kontinensünk gazdaságát ma inkább egy városhálózat irányítja, mint az államok közti együttműködés" (Enyedi György 1998) A nemzetállamokat átívelő új világrendszerben már kialakult a multinacionális termelési és pénzügyi irányító központok világvárosi hálózata. E városok a globális gazdaság első számú nyertesei. A közép-európai — így a hazai — nagyvárosi régiók a meghatározó döntési funkciók átvételében nem versenyezhetnek ezekkel a várostérségekkel. Ugyanakkor eg)' reális európai és térségi szerepkör vállalásával a főváros olyan európai léptékben is meghatározó fókuszáló csomóponttá fejlődhet, amely — globális mércével mérve — kellő kapcsolati és vonzerővel rendelkezik ahhoz, hogy a nemzetközi interakciókat, tőkemozgásokat, kereskedelmi és termelési folyamatokat a térségbe vonzza, és az ország más területeire transzformálja. A multinacionális pénzügyi-termelési irányító központok kialakult és az információs robbanással egybefonódott világvárosi hálózatában Budapest saját vcrscnyalkalmasságát kevésbé döntési, sokkal inkább szolgáltató (kereskedelmi, regionális térségellátási) szerepkörének súlypontba helyezésével fejlesztheti. Amivel nem csupán az ország közép-kelet európai súlypontnövekedése, hanem az EU-csatlakozás pozicionálása is erősíthető. Budapest földrajzi fekvése, geopolitikai adottságai és történelmi tradíciói alapján kiváló adottságokkal rendelkezik ennek a szerepkörnek a vállalásához, egyszersmind a szolgáltatásaira és a biztonságára alapozott „kapuvárosi" funkció, illetve a fekvésére és kapcsolataira alapozott közvetítő „hídszerep" kiteljesítéséhez. A „személyessé tett" kommunikációra és a „tárgyiasított" kapcsolatra épített fejlődés feltété-