Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BAROSS PÁL-SOÓKI-TÓTH GÁBOR Ingatlanpiaci folyamatok és önkormányzati irányításuk lehetőségei a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban

Shopping Genter Budapest Budapesten és a fővárosi régióban az ország regisztrált kiskereskedelmi forgalmának mintegy harmada realizálódik. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy az átlagkeresetek ebben a térségben mintegy 15 százalékkal magasabbak az országos átlagnál, és hogy Budapestnek nagy mind a nemzetközi, mind a belföldi idegenforgalmi (rekreációs és üzleti turizmus) látogatottsága. Ennek megfelelően tulajdonképpen várható volt, és továbbra is várható, hogy a kiskereskedelmi láncok és a szektorra specializált ingatlanfejlesztők Budapesten próbálják ki először kereskedelmi innovációikat. Ahogy Párizs, London vagy Bécs — de térségünkben Prága és Varsó is — sok egyéb központi szerepük mellett bevásárlóvárosok is, Budapest is meg fogja tartani kereskedelmi központ funkcióját. A századforduló idején a kiskereskedelem fontos városképalakító funkció volt. Hangsúlyozzuk, hogy városkép- és nem városszerkezet-alakító funkció, hiszen a szerkezetet elsősorban a természeti adottságok és a közlekedési útvonalak alakították, de ennek a szerkezetnek a városképi élményanyagát az igazgatási és kulturális középületek mellett a járókelők számára átélhető vizuális élmény adta meg. A belvárosban, a körutakon, a kerületek főutcáin és a köztereken ezt az élményt az itt található boltok, kávéházak és az ezeket látogató emberek kavalkádja jelentette. A szocializmus kiskereskedelme ehhez az élménygazdagsághoz képest elhanyagolta a kiskereskedelem városképformáló erejét. A „maszek világ" a kapualjakból próbálta meg ennek a termékkínálatnak a bővítését, ami némileg színesítette a képet, de minőségről itt sem beszélhettünk. A kiskereskedelem privatizációja a kilencvenes évek elején kétpólusúvá vált. Egyrészt még több kapualj (és garázs, és pince, és bódé) telt meg kiskereskedelmi vállalkozókkal, akik kis boltokban, szerény áruválasztékkal mintegy megduplázták a boltok számát. Másrészt a privatizáció erős versenyhelyzetet teremtett az élelmiszerszektorban, ahol nemzetközi hálózatok vetették meg a lábukat. Az élelmiszer kis kockázatot jelent a nemélelmiszer-termékekhez képest, kevésbé érzékeny a vásárlóerő ingadozására, jobban szervezhető, ráadásul a magyar élelmiszerkereskedők