Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BAROSS PÁL-SOÓKI-TÓTH GÁBOR Ingatlanpiaci folyamatok és önkormányzati irányításuk lehetőségei a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban

tározta meg. A kiskereskedő versenyképes­sége elsősorban attól függött, hogyan tudta a boltban tartott termékek skáláját és ár­fekvését a vásárlók igényeihez igazítani. Az utóbbi években az egyre erősödő, elsősor­ban multinacionális kiskereskedelmi lán­cok megfordították a hagyományos elosztó­szerkezetet és önálló termelésszervezési és beszállítói hálózatokat alakítottak ki. Ma már a láncok határozzák meg, hog)' mit és mennyiért árusítanak, mintegy „kénysze­rítve" beszállítóikat a diktált árak elfoga­dásra. A kiskereskedelmi hálózatok gazda­sági ereje ugyanakkor üzemeltetésük gaz­dasági hatékonyságának növelésével páro­sul. Ilyen technológiai eszköz pl. a vonal­kód bevezetése, a raktározási bázisok és a szállítmányozás racionalizálása, legújabban pedig a „hűségkártyák" rendszeresítése, ami részletes információt biztosít a vásár­lók termékpreferenciáiról, a vásárlások gya­koriságáról és nagyságrendjéről. Jól illuszt­rálja a „modern" és a hagyományos kiske­reskedelmi hálózat gazdaságossága közti különbséget az az adat, hog)' a Magyaror­szágon (is) működő Metro hálózat 1 négy­zetméternyi eladófelületére számolt éves forgalom 1,3 millió forint, a Julius Meinl csoport által üzemeltetett Jéé hálózaté 800 000 forint, míg eg)' hagyományos sarki bolté csupán 200 000 forint körül alakul. A kiskereskedelmi hálózatok átalakulása mélyreható változást eredményez a boltok nagyságában, elhelyezkedésében és arcula-

Next

/
Thumbnails
Contents