Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

területén. A Graphisoft-Park főként szoftvercégeknek nyújt vonzó munkakörülményeket. A fantáziadús urbanisták szerint Budapest délnyugati részében olyan szellemi koncentráció (a két egyetem, az INNOSTART, INNOTECH ipari-technológiai park-csírák, az Infopark, az MTA SZTAKI eg>' része, a Bay Zoltán Intézet) kialakulásának vagyunk máris tanúi, amely idővel akár egy városrésznyi technopolisz felépülését is eredményezheti. Budapesti sajátosságok a gazdasági átalakulásban Az állami és magánberuházóik viselkedése Az állami beruházások nem tartanak lépést a magánberuházásokkal. Komoly lemaradások alakulnak ki azokon a területeken, amelyek majdnem kizárólagosan állami kompetenciájúak: a tömegközlekedés fejlesztésében, az utak, hidak építésében és karbantartásában, az oktatási és egészségügyi, kulturális infrastruktúra korszerűsítésében és fejlesztésében. Nem csak magyar/ budapesti jelenség a közszférához tartozó intézmények elhanyagolása, a rájuk költhető források szűkössége: gazdagabb országokban is — magasabb szinten — hasonló feszültségek mutatkoznak. A gond egyrészt az üzleti szolgáltatások dinamizmusa és a nem piaci dominanciájú hiányos szolgáltatások miatti szűk keresztmetszetek zavaraiból, valamint a közszféra és a magánszféra kapcsolatainak gyengeségeiből adódik. A magánbefektetők még nem tartják megfelelő hasznot hozó vállalkozásnak a lakásszektort. A minőségi lakásépítésben ugyan megtartotta erős piaci helyzetét a főváros, de ez sem elégíti ki az igényeket. Ez az egyik oka a szuburbanizációnak, a tehetős budapesti lakosság kiköltözésének az agglomerációs övezetbe. De ennél lényegesen nagyobb és megoldatlanabb feladat a tömeges lakásépítkezés, a bérlakásépítés újbóli megerősítése, a belvárosi öreg lakások és az elavult lakótelepek rehabilitációja. Ágazati jellegzetességek A budapesti gazdaság struktúrájában meghatározó elem — a kilencvenes évek közepén kissé csökkenő, majd újra növekvő arányú — a közigazgatás és a kötelező társadalombiztosítás: majd minden negvedik budapesti ebben az ágazatban dolgozik! Ez a magas arány Budapest fővárosi funkciójával függ össze, de a növekvő létszám utal az állami bürokrácia erősödésére, az utóbbi évek centralizációs hullámára is. Budapest szocialista öröksége és az átmeneti évek magyar sajátosságának következménye az ipar viszonylagos jelentőségének megmaradása a fővárosban. A budapesti ipari koncentráció — a maga 100 ezer munkahelyével — ma is a legnagyobb az országban. A budapesti ipar növekedési pályára került 1994 óta. Az ipari fejlődés főként a külföldi beruházások kezdetben domináló, de jelenleg is magas arányának köszönhető. Három ágazat — a vegyipar, gépipar és az élelmiszeripar — teszi ki a budapesti ipar közel háromnegyed részét; az ország vegyipari termelésében és ex-