Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

kulási folyamatait. Budapest gazdasági szerkezete gyökeresen és rendkívül gyorsan változott az elmúlt évtizedekben (2. táblázat). A budapesti és a Budapest nélküli magyar gazdaság szerkezetének változásában hasonló tendenciák zajlanak: csökken az ipar részaránya a tercier szektor javára. Még vidéken is a tercier szektor lett az uralkodó ágazat a foglalkozási struktúrában, az eltérés nagysága azonban a budapesti és a vidéki szolgáltatói részarány között önmagában is minőségi különbséget jelez. Dezindusztt ializáció Budapesten kétségtelenül elindult a dezindusztrializációs folyamat, vagyis az ipar részaránya, jelentősége a budapesti gazdaságban csökkenő tendenciájú. Az ipari foglalkoztatottak száma már az 1960-as évek közepétől (ekkor érte el csúcsát mintegy 650 ezer munkahellyel) fogyni kezdett. Egészen a rendszerváltozásig valójában ennek inkább a munkaerőhiány volt az oka, mint a gazdaság tényleges változásai. Ebben az időszakban az ipar a termelésben, exportban, beruházásban többnyire Budapesten is megőrizte jelentősé2. táblázat Az aktív keresők megoszlása a budapesti gazdaságban (%) Agazat 1970 1990 1996 Agazat Bp. Vidék Bp. Vidék Bp. Vidék Mezőgazd. 2,1 31,1 3,0 18,5 0,7 9,9 Ipar 54,6 40,7 36,6 38,6 23,6 35,0 Tercier 43,3 28,2 60,7 42,9 75,7 55,1 Öszszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Megyei népszámlálási kötetek (KSH 1991-1992); Mikroeenzus 1996; A népesség és a lakások jellemzői (KSH 1991). In: Kiss J. (1998), 141. old. gét. 1990 után azonban egyre inkább átadja helyét a szolgáltató ágazatnak. Az ipar városon belüli térbeli átrendeződésében drasztikus változás nem következett be: zsugorodnak az ipari területek, a korábban összefüggő ipari „félkaréj" egyre mozaikosabbá válik (Barta, 1998).