Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

Újra „boom" a budapesti gazdaságban BARTA GYÖRGYI A globalizáció új világgazdasági térképet rajzol. A tőke és a munkaerő koncentrá­ciója révén a nagyvárosi régiók a saját ország­határaikon átnyúló, világméretű kapcsolat­rendszerek, hálózatok központjaivá válnak. New York, Tokió és London — a globális vá­rosok — állnak a hierarchia tetején, a metro­poliszok és hátországuk: New York Boston­nal és Philadelphiával, Tokió Nagoyával és Osakával, vag)' Milano—Torino-Genova, a holland Ranstadt stb. váltak a világ regioná­lis motorjaivá, folyamatosan bővülő helyi munkaerőpiacaikkal, agglomerálódó gazda­ságaikkal, és gyorsan növekvő jövedelmeik­kel. A jelenlegi gazdasági fejlődés kedvez a fejlett világ nagyvárosi régióinak. (Scott, A., 1998, Sassen, S., 1991). A közép-kelet-európai országokban a politikai rendszerváltás nyomán felerősö­dött a társadalmi-gazdasági folyamatok te­rületi differenciálódása, és a legnagyobb városaik, többnyire fővárosaik váltak a vál­tozás nyerteseivé. Az egy főre jutó GDP Prágában 153 százaléka, Varsóban 170 szá­zaléka, Budapesten 181 százaléka, Buka­restben 125 százaléka, Szófiában 250 szá­zaléka, Pozsonyban 175 százaléka a megfelelő ország átlagának. Ezekben a nagyvárosi térségekben a legnagyobb a kül­földi beruházás, ezeknek a térségeknek a gazdaságai fejlődnek a legdinamikusabban és mennek át leggyorsabban a modernizá­ciós átalakuláson. (Horváth, 1998). A gazdasági transzformáció (a tervgazda­ságból a piacgazdaságba) önmagában is a nagyvárosi fejlődésnek kedvezett (a diver­zifikált, több lábon álló gazdaság a vállalati székhelyek koncentrációjával, a közigazga­tás központja, az infrastrukturális ellátott­ság magasabb szintje, a képzett lakosság

Next

/
Thumbnails
Contents