Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

GERŐ ANDRÁS—ENYEDI GYÖRGY—LENGYEL LÁSZLÓ — EKLER DEZSŐ Budapest fővárossá fejlesztésének kezdetei — a versenytársak és a regionális szerepkör

újabb hullámban a magasabb kvalitású üzletek tulajdonosai meg nem veszik az immár felértékelődő Váci utcát. Másként merül fel a kérdés Buda és Pest viszonylatában, mert véleményem szerint ez a mozgásirány ilyen, amióta világ világ, és így is fog maradni. Aranyos teóriák léteznek, például a harmincas években írta valaki, hogy a nagyváros mindig a rajta átfolyó folyó folyásával ellentétes irányban fejlődik és értékelődik. Tehát Dél-Pest lesz mindig a legcsóróbb — nem véletlenül oda esik be a logisztika —, és mindig Észak-Buda lesz a menő. Ez nem nagyon fog változni. Enyedi: Egyetértek. Valamelyes aránymódosulás lehetséges, de Buda lakóérték-kvalitása jobb. Amit az európai városlakó értéknek tekint, az Budán jobb. Lehet persze, hogy van olyan csoport -— ez az amerikai és nyugat-európai nagyvárosokban a még nem családos fiatal értelmiség—, amely nagyra értékeli a Lipótváros megújulását vagy az Erzsébetváros egyes részeit. Ami viszont sajátos, hogy Pesten van a szórakoztató és kulturális központ. Budán alig van valami. Gerő: Egy motorizálódó társadalomban csak parkolóhely kérdése, hogy az ember 10 perc alatt átlibbenjen egy színházba Budáról. Lengyel: Úgy gondolom, és ez régen is így volt, hogy Buda a járadékosoké. Azoké, akik már megengedhetik maguknak, mert olyan szint felett élnek. A fiatal, jövedelmét majd csak a jövőben maximalizáló réteg ma még Pesthez is vonzódhat — éppen azért, mert ott van a szórakoztató és kulturális központ —, és majd ha magas keresete lesz, akkor költözik Budára. A másik probléma, ami miatt a nag)' kiköltözés az agglomerációba gondot jelent, a gyerekek. Az iskolarendszer szinte kizárja, hog)' egy gyerekes család az agglomerációban éljen. Ha te 70 évesen Gsobánkán vagy Solymáron laksz, megengedheted magadnak, hogy eg)' héten csak egyszer jössz be a városba, de ha valakinek minden reggel be kell jönnie az iskolába, meg haza is kell mennie, ráadásul több gyerekkel, akkor választhat, hog)' dolgozik vagy a gyerekeit kísérgeti. Ekler: Csakhogy a lakásmobilitás úgy működik, hogy ha te egy szmogos, belvárosi lakásból kiköltözöl egy családi házba a városhatárra, akkor a következő lépés az, hogy visszajössz, és egy felértékelődött belvárosi lakásban fogsz lakni. Tehát a most kimenekülő, családi házba vonuló középosztályi vagy kezdő értelmiségi rétegek vissza fognak jönni.