Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)
SCHNELLER ISTVÁN A városfejlesztési koncepció előélete
park az óbudai gázgyár területén, West End városközpont, MOM-park stb.). Megindult, illetve folytatódott a belső városrészek rehabilitációja. Felújítottak néhány kiemelt közterületet és kisebb parkot. Elkezdett kiépülni a parkolás szabályozási rendszere. A kilencvenes évek végére megérett a helyzet, hogy az eddig elemeiben létező, illetve kiformált városfejlesztési koncepció tudatos rendszerré álljon össze. 1998-ban hivatalosan is megkezdődött a „Budapest Városfejlesztési Koncepció" készítése. Ebben az anyagban felmérték az eddig végzett munkák javaslatait, a nemzetközi gyakorlat jó példáit, valamint azokat a területeket, amelyek mind ez idáig kívül estek a tervek és javaslatok látókörén. Természetesen az eltelt időszak új problémákat, még újabb kihívásokat is magával hozott. Az új koncepciónak az eddigi prekoncepciókkal szemben sokkal inkább az egyes részterületek egymásra gyakorolt kölcsönhatásából kellett kiindulnia, valamint erőteljesebben kellett azokra a területekre koncentrálnia, amelyek esetében a város tudatos beavatkozása szükséges. A koncepcionális célok nagyrészt adottak, az előző évtized elemző-tervező munkái jó részüket felszínre hozták. A most készülő koncepcióban a célokat rendszerezni kell, és a legfontosabb koncepcionális célokat jóváhagyásra kell átformálni. Súlyozni kell az aktív beavatkozás területeit, és meg kell tudni nevezni azokat a területileg is lehatárolható, „húzó" projekteket, amelyek mentén a létező és megnevezhető erőforrásokat koncentrálni lehet. Olyan célokat is meg kell tudni nevezni, amelyek mögé a magánszféra is odaállhat. A városfejlesztési koncepciónak olyan eszközzé kell válnia, amely világos stratégiát jelenít meg, és gondoskodni kell arról, hog)' ez a stratégia a rövid- és közép távú pénzügyi tervezésben is érvényesülhessen. A városfejlesztési koncepció kialakítása ugyanakkor mindig folyamat lesz. Periódusonként lezárható ugyan, sőt, még jóvá is hagyható, azonban mindig reagálnia kell azokra a folyamatokra, amelyek a nemzetközi és a hazai urbanizációban zajlanak. Ezért mondhatjuk, hogy városfejlesztési koncepció volt a kilencvenes évtizedben, készült és készül is folyamatosan, sőt reméljük, eljut a jóváhagyásig — de a városfejlesztési koncepció készítése magát a városról való folyamatos és minél tudatosabb közös gondolkodást jelenti. Végezetül fel kell sorolni a kilencvenes évtized legfontosabb munkáit és készítőiket: — Budopest szoboddemokrata főpolgármesterének programjovaslotoi— előtanulmányok (1991) Sorozatszerkesztők: Atkári János, Dávid Judit, Kemény István, Pallai Katalin; Szerzők: Demszky Gábor, Győri Péter, Kemény István, Marschall Miklós, Schneller István, Schulek János, Szolnoki Andrea, Visy Erzsébet. — Budapest főváros általános rendezési terv, program (1992-94) Témafelelős: Szenczi Ottó. Szerzők: Balázsné Varga Margit, Fleck Györgyné, Gegus Ildikó, Kósa Emőke, Lelkes Mihály, Liszkay Krisztina, Nagy Katalin, Nemes Zoltán, Ongjerth Richárd, Pető László, Pogány Aurél, Szenczi Ottó, Varga Sándor.
