Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

SCHNELLER ISTVÁN A városfejlesztési koncepció előélete

fejlesztési beavatkozásokat; • Összeállította azoknak a húzó „projektek" a listáját, amelyek a városfejlesztés célkitűzéseinek megvalósítását leginkább elősegíthetik. A városfejlesztés vezérelvei kísérletet tettek rá, hogy Budapest adottságait felmérve olyan európai (és nem amerikai utas!) fejlődési pályát jelöljenek ki, amelyet a kilencvenes évtizedben egyébként több európai főváros is megcélzott. A városfejlesztés vezérelvei a koncepció szerint az alábbiak voltak: • Beépített területek terjeszkedése helyett szerkezeli fejlesztés, azaz az extenzíven hasznosított területek reurbanizációja; • A városszerkezet megőrizve megújító fejlesztése, amely a központrendszer decentralizálása mellett a mellék- és alközpontokat összekötő szerkezeti elemek, fejlesztési sávok kiemelt kezelését jelenti, ahelyett, hogy teljesen új szerkezetben vagy városközpontban gondolkozna; • Az egész város területét átfogó rehabilitációs fejlesztés, amely a lassan csökkenő népsűrűségű Budapest fenntartható elvű fejlesztését jellemzi; • Kínálatteremtés a kívánatos (magánerős) fejlesztésekszámára. Ez a vezérelv elsősorban az önkormányzati tulajdonú beépítetlen területek tudatos fejlesztését irányozza elő (Óbudai Gázgyár területe, Károly körút-Városház-projekt, Közraktár stb.); • Helybiztosítás a városi szolgáltatások számára. Ez az alapelv a „not in my back-yard" viselkedést kívánta meghaladni azzal a javaslattal, hogy a korszerű város saját területén belül oldja meg, környezetbarát módon, az üzemeltetés főbb területeinek (logisztika, szennyvíztisztító, energiarendszerek stb.) elhelyezését; • Közterületek állapotainak feljavítása. Már ez a városfejlesztési koncepció is felismerte a közterületek állapotjavításának fontosságát, multiplikátor szerepét. • A város mint kulturális örökség megőrzése. Ez a vezérelv lényegében a város karakterének védelmét, a védett területek megújítását, karakterteremtő fejlesztést és ugyanakkor a meglévő városi sziluett (pl. a magasházépítési tilalom szempontja) megtartását szorgalmazza. A húzóprojektek között számos olyan elem szerepelt, amely vagy megvalósult, vagy ma is vállalható. Ilyen például a Károly körút-Városháza-projekt, a konferenciaközpont a dél-pesti Duna-parton, a déli Belváros rehabilitációja, a legfontosabb térrendezések (Moszkva tér, Móricz Zsigmond körtér, Etele tér stb.). 1995-96-ban készült el Budapest Településszerkezeti és Területfelhasználási Terve. Ennek az alapvetően rendezési jellegű tervnek néhány lényeges koncepcionális elemét meg kell említeni, mert néhány vonatkozásban alapvető koncepciót fogalmazott meg. Először is felhívta a figyelmet arra, hogy a város népességcsökkenése radikális. Jelezte, hogy a trendek szerint a főváros népessége 2005-re 1,7 millió alá csökkenhet. Ennek megfelelően nagyon határozottan felvette a harcot az extenzív fejlesztésekkel, különösen a városhatár menti fejlesztési tartalékterületeket illetően. Erre a koncepcionális magatartásra jellemző, hogy az egyeztetések során a külső kerüle-