A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)
A Kerepesi úti temető 1999-ben
kialakítója, több nemzetközi kertészeti kiállítás megszervezője, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület főtitkára) 1850-1912. Sírverse: „Lágyan öleld tetemét anyaföld, s Ti szeretti virágok Üljetek ágya köré — mondani méla regét. " (Arany János: Tompa sírkövére II.) 10-1-59: Fuchs Emil (kertművész, kertészeti író; Pest — majd Budapest — első főkertészc, a Városliget korszerűsítője) 1830-1896 [1981]. 10-1-61: Marosséllyei Kacsóh Pongrác (zeneszerző, zenepedagógus, zenei író, esztéta, kritikus, zenetörténész, a Zenevilág felelős szerkesztője; Budapest zenetanfolyamainak főigazgatója, énekkar-vezető, az Országos Dalosszövetség igazgatója, az Országos Zenészszövetség elnöke; Bartók Béla jelentőségének egyik első felismerője; matematikus) 1873-1923 [Rubletzky Géza - Füredi Richárd, 1926]. 10-1-sarok: Piéta [Tóth István, 1924]. 10-1-66: Réűtosi Jené) /Kremsner/ (író, politikus, publicista, műfordító; színművész, dramaturg, rendező, a Népszínház megalapításának egyik kezdeményezője, majd első igazgatója; a Reform megalapítója és szerkesztője, Csukássi Józseffel a Budapesti II ír lap megalapítója, főszerkesztője és kiadója, a Divatújság és az Esti Újság megalapítója; a Magyar PEN Klub első elnöke, az Otthon írók és Hírlapírók Körének megalapítója és elnöke; Ady Endre egyik legszélsőségesebb ellenfele; az MTA tagja; Rákosi Ida jelmeztervező, Rákosi Szidi színésznő és Rákosi Viktor író bátyja, Csepreghy Ferenc író és Beöthy Zsolt irodalomtörténész sógora, ifj. Beöthy László színigazgató és ifj. Beöthy Zsigmond színész nagybátyja) 1842-1929 [Horvai János, 1912]. Vele: Rákosy Gyida /Rákosi/ (fia; publicista, jogász; a Budapesti Hírlap helyettes szerkesztője, a lapvállalat részvénytátsasággá alakítója; a Zsófia Gyermekszanatórium főigazgatója) 1881-1944. 10-1-68: Gerle Lajos (építész, temetőművészeti tervező) 1863-1910 [Gerenday]. 10-1-76: Gmehling Hermann (gyártulajdonos) 1839-1912 [Róna József, 1933]. 10-1-81: Pléiny Ervin (festőművész; az első világháborúban esett el) 1885-1916. 10-1-82: Pertik Ottó (orvos, patológus, bakteriológus, egyetemi tanár; a II. számú kórbonctani intézet igazgatója, a Magyar Owosi Archívum és az Ungarisches Archiv für Medizin szerkesztője; a Pertik-gurdély első leírója, a Fővárosi Bakteriológiai Intézet megalapítója, az 1887. évi tífusz- és az 1892. évi kolerajárvány elleni harc vezetője; az MTA tagja) 1852-1913 [Gémes Gindert Péter].
