A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

9/2-1-25/26: Hunfalvy János (geográfus, statisztikus, történész, író, akadémiai, majd egyetemi tanár; 1848-as honvéd; az első hazai egyetemi földrajztanár, a pesti egyetemen a világ negyedik földrajzi tanszékének létrehozója, a modern földrajztudomány első hazai művelője; Déchy Mórral, Berecz Antallal, Xantus Jánossal és Vámbéry Árminnal a Magyar Földrajzi Társaság megalapítója, majd elnöke, a Statisztikai Közlemények, a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények, valamint Greguss Ágosttal a Család Könyve szerkesztője; királyi tanácsos, az MTA tagja; Hunfalvy Pál nyelvész öccse) 1820-1888. 9/2-1-29/30: Szénássy Sándor (1848-as honvédtiszt; főorvos) 1824-1894. Vele: Melles Béla (hegedűművész, karnagy, főiskolai tanár; az Operaház hangverseny-mestere, vonósnégyes-vezető, az állástalan zenészek zenekarának megszervezője és karnagya) 1891-1939. Sírfelirata: „Isteni művészete vigasza volt Szibéria rabjainak, reménye a megcsonkított haza csüggedt magyaijainak, büszkesége a magyar névnek a müveit nyugaton. " 9/2-1-33/34: Reményi Antal /Hoffmann/ (1848-as honvéd százados; jogász, író, publicista, Pest város jegyzője; földrajzi és közgazdasági író, történész, utazó; Reményi Ede hegedűművész bátyja) 1825-1912 [Gerenday]. Sírverse: „Mint ifjú szent hazánk szabadságát védte Hős lelke lángjával vérét ontva érte Dicső csaták után ragyogó tollat fog Csak a művelt, gazdag, szabad ország boldog. 1 'adomány, művészet, közügy, jótékonyság Lelkét a sikerek harcaiba vonják Ébreszti kultuszát a magyar tengernek Ölén (...) jóiét, kincs teremnek. To(..J a tenger (...) fajmagyar érzése Imádott hónáé minden szívverése Bölcs ember, feukölt szó, nagy idők tanúja. Megillet a nemzet hálakoszorúja. " Vele: ifj. Reményi Ede (fia; műfordító) 1862-1908. Sírfelirata: „Amilyen nagy volt tudásod olyan nemes volt szíved. Emléked örökké élni fog visszamaradt hozzád tartozóidban. Egész életed szenvedés volt nyugodj békében kedves fiam. " 9/2-1-35/36: Babarezi Schwartzer Ferenc (elmegyógyász, egyetemi tanár, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója, az első modern magyarországi elmegyógyintézet egyik megszervezője és vezetője, a munkaterápia első hazai alkalmazója és a kényszerítő eszközök megszüntetésének kezdeményezője; 1848-as honvéd törzsorvos; a Lipótmezei Intézet építésének egyik irányítója,