A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)
A Kerepesi úti temető 1999-ben
legismertebb névalak feltüntetése volt. A nevet az egyes egységek többnyire legterjedelmesebb része követi (kerek zárójelben): az adott személy tevékenységének és az általa viselt tisztségeknek néhány szavas vagy néhány soros bemutatása, valamint nevesebb hozzátartozóinak, rokonainak felsorolása. A születési és a halálozási évszám utáni, [szögletes zárójelbe] tett adatok a síremlékre vonatkoznak: a készítés, illetve a felállítás éve, a készítő szobrász, építész vagy cég neve, valamint néhol bizonyos kiegészítő adatok. Mindez természetesen nem szerepel valamennyi egységnél, de a szobrászati vagy építészeti szempontból jelentős sírok többségénél igen, néhol még akkor is, ha az adott mű mára megcsonkult vagy teljesen eltűnt. Egy-egy esetben ezt követheti — egy újabb kerek zárójelben — a síremlék jelenlegi helyzetének valamely anomáliájáról való tájékoztatás. Ahol egy sírban több neves személy is nyugszik, ott elsőként általában a család — és így a sír vagy sírbolt — „alapítójának" neve szerepel, illetve néhol az elsőként oda temetett személyé, vagy azé, aki a legjelentősebbnek számít (akinek révén maga a sír jelentőssé válik). A sírvers vagy sírfelirat, amennyiben szerepel az adattárban, mindig az egyes egységek végén található. A textuális elemek tekintetében nem törekedhettem teljességre: csak azok kerültek be, amelyek — valamilyen szempontból — nevezetes síron olvashatók, tehát ha az adott sír már a szövegtől függetlenül is az adattár része volt. Azonban az ilyen sírok ma is meglévő egyedi sírverseinek és érdeklődésre számot tartó feliratainak a többsége bekerült az adattárba. Terjedelmi okok miatt mellőznöm kellett a nem magyar nyelvű, valamint az elterjedt, sokszor ismétlődő, funerális közhelynek számító szövegeket (bár utóbbiak egy-egy jellegzetes példája, egy-egy sír esetében, szintén bekerülhetett). Az egyes szövegek után, zárójelben, azok szerzője vagy származási helye olvasható, amennyiben ez ismert. A síremléken szereplő évszámok és tisztségek pontatlanságait felülbíráltam, és a neveket is az akadémiai írásmódhoz igazítottam, de a sírfeliratok és sírversek szöveg- és betűhúek (az anomáliákat, vésési hibákat is tartalmazzák). Az adattár végleges szövegének összeállításakor figyelembe vettem a Kerepesi úti temetővel kapcsolatos korábbi munkákat is, elsősorban természetesen Károsy Pál könyveit. Pótolhatatlan fontosságú forrásaim voltak a temető irodájában található dokumentumok: a főkönyvek, a kartotékok és a különféle nyilvántartások. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Kerepesi úti temető vezetőinek, amiért lehetővé tettékés teszik, hogy ezeket hasznosítsam. Az egyes neves személyek működésére vonatkozó adatok elsődleges forrása a négy kötetes Magyar életrajzi lexikon, valamint a Szinnyei-féle Magyar írók élete és munkái tizennégy kötete volt. Ezek mellett azonban számos más szaklexikont, valamint biográfia- és genealógia-gyűjteményt is felhasználtam. Az intézménynevek írásmódjának tekintetében, az egységes kezelhetőség kedvéért, amennyire csak lehetett, következetes voltam: például a Magyar Tudós Társaság (1825-1858), illetve a Magyar Tudományos Akadémia tagjait egyaránt „az MTA tagja" megnevezés jelöli.
