A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

szagos Lakásépítő Hitelszövetkezet elnöke, a Pénzügyi Szindikátus alelnö­ke, kincstári főtanácsos) 1886-1943. J. 214: Czech János (történetíró, műgyűjtő, levéltáros, régész, író; politikus, Győr pol­gármestere, városi főbíró, 1848-as levéltári igazgató, pénzügyi tanácsos, hely­történész; az Érsekújvári- és a Czech-kódex felfedezője, a győri Fácános-kertben az első hazai szabadtéri római lapidarium létrehozója; az MTA tagja) 1798-1854. J. 216: AlsóvisztiFogarasi János (nyelvész, nyelvfilozófus, költő, író, folklorista, népdal­gyűjtő; zeneszerző, karnagy, énekkari énekes, prímás, zenekarszervező, a sá­rospataki főiskolai énekkar praecentora; jogász, bíró, 1848-as pénzügyminisz­teri tanácsos; a magyar nyelv szórendjének legfontosabb szabálya, a Fogarasi­törvény megfogalmazója, Czuczor Gergellyel A magyar nyelv értelmező szótára szerkesztője; alapítványtévő, az MTA tagja) 1801-1878. J. 218: Eisele és J altes család mauzóleuma [Kiss György]. J. 225: Hühner Lipót (építész) 1774-1845. J. 228: Házmán Ferenc /I Iaszman/ (jogász, reformpolitikus, az első városi tanácsnok, aki a budai tanácsteremben magyarul szólalt fel /1844/; Buda és Pest egyesítésé­nek egyik első kezdeményezője, 1849-es belügyi államtitkár, a gróf Batthyány Kázmér vezette Külügyminisztérium egyik megszervezője; Világos után, 1849 augusztusában, Orsovánál Szemere Bertalannal a Korona egyik elrejtője; in contumaciam halálra ítélték; 1867-től 1873-ig Buda utolsó polgármestere) 1810-1894. J. 239: Pákh Albert (író,jogász, humorista, a Tízek Társaságának tagja, majd a feloszlatá­sáról szóló határozat szövegezője; publicista, az Újabbkori ismerettár, valamint Gyulai Pállal a Szépirodalmi L/ipok és Greguss Ágosttal a Magyar Sajtó szerkesz­tője, a Vasárnapi Újság megalapítója és szerkesztője; a Nemzeti Kaszinó könyv­tárosa; az MTA tagja) 1823-1867 [Gerenday - Schmidt Frigyes - Schulz Ferenc, 1870; a síremlék mai formája: 1914]. Sírverse: „Szenvedi s panasz helyett tréfáival vágott De gúnyszavát tnegezáfola szive S a fáklya melyet mindéiől vive Nem szórt tüzet csupán világosságot. " (Greguss Ágost) J. 245: Maurer Vilmos (gépészmérnök, királyi tanácsos, miniszteri tanácsos, vasútügyi író; Maurer Mór mérnök bátyja) 1848-1927 [a Leitner-sírboltban]. J. 268: Jendrassik Ernő (belgyógyász, ideggyógyász, egyetemi tanár, klinikaigazgató, több ideggyógyászati fogalom és műfogás hazai bevezetője, a magyar orvosi mű­nyelv megteremtésének jelentős alakja, az MTA tagja; ifj. Jendrassik Jenő fes­tőművész, Jendrassik Alfréd építész és Jendrassik Kornél gépészmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents