A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

45-1-115: Környey Béla (operaénekes, az első nagy magyar tenorista, a legkiválóbb ma­gyar énekművészek egyike; Amerikában társulat-szervező; Sándor Mária ope­raénekesnő férje, Sándor Erzsi operaénekesnő sógora, Környey Paula színésznő apja) 1875-1925 [Róna József, 1930]. 45-2-124: Fabró Henrik (gyorsíró, a magyarországi gyorsírás egyik legjelentősebb képvi­selője, a magánhangzókkal való rövidítési mód /fabroizmusok/ első kezdemé­nyezője, a Gabelsberger-Markovits-féle rendszer ez irányú átdolgozója; az országgyűlési gyorsíró-iroda vezetője, a Magyar Távirati Iroda vezetője és igaz­gatója, a Gyakorló Gyorsírók Társasága megalapítója és első elnöke; publicista, Az írás szerkesztője; az ő hatására kezdeményezte Radnai Béla a magyar gyors­írási rendszerek egységesítését) 1866-1924 [Tóth István, 1926]. Sírfelirata: „Kora legnagyobb gyorsírójának emeltették tisztelői és tanítványai. " 45-3-103: Szabó Antal (szobrászművész) 1853-1939 [Senyéi Károly]. 45-4-7: Rivasz Tóth János (a munkásmozgalom résztvevője és mártírja) 1872-1923. 45-7-20: Krajcsovits lánosné Moering Anna 1814-1837 [Ferenczy István]. Vele: Dunaszentgyörgyi Tolnay Lajos (Krajcsovits János veje; vasútépítő mérnök, a duna-drávai vasút igazgatója, az Országos Vasútépítési Igazgatóság veze­tője; 1872-től 1886-ig a Magyar Államvasutak első elnök-igazgatója, szerve­zetének korszerűsítője és magyarosi tója, valamint nemzeti közlekedéspoli­tikai szempontok szerinti újjászervezője; a Budapest-központú vasútháló­zat kiépítésének megalapozója, új tarifarendszer bevezetője, a MÁV Északi Főműhelye, a későbbi MÁVAG létrehozója, a hazai mozdonygyártás meg­szervezője; politikus, miniszteri tanácsos, belső titkos tanácsos, a Magyar Mérnök és Építész Egylet, majd a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke; Tolnay Kornél mérnök apja) 1837-1918. 45/1. parcella 45/1-1-57: Bulyi és JékeiJékeyIstván 1877-1926 [Sződy Szilárd]. 45/1-1-63: Halaváts Gyula (bányamérnök, geológus, paleontológus; a Földtani Intézet főgeológusa, főbányatanácsos; az Alföld földtani viszonyainak első összefoglaló ismertetője) 1853-1926. 45/1-1-66: Kis Ödön (református lelkész, Ravasz László püspök titkára) 1872-1926. Sír­felirata: „De semmivelsem gondolok, még az én életem sem drága nekem, csakhogy elvégez­hessem az én futásomat örömmel. " (Ap.Csel. 20,24.)

Next

/
Thumbnails
Contents