A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

35-2-46: Klupathy Jenő (fizikus, egyetemi tanár; a vetítésre alkalmas ívlámpa és a hanggal történő elektromos távkapcsolás feltalálója, a budapesti tudományegyetem gyakorlati fizikai intézetének megszervezője és igazgatója, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club /BEAC/ megalapítója és elnöke; ifj. Molnár Viktorral az Uránia tudományos egyesület és színház megalapítója, az Uránia folyóirat megindítója és szerkesztője; az MTA tagja; id. Klupathy Antal 1848-as honvéd őrnagy fia, ifj. Klupathy Antal jogász öccse) 1861-1931. 35-2-59: József Attila (költő, író, publicista, esszéíró, műfordító; egy ideig a munkásmozgalom résztvevője, a Valóság című folyóirat megindítója, Ignotus Pállal a Szép Szó szerkesztője; öngyilkos lett) 1905-1937. Vele: József Aronné Pőcze Borbála (édesanyja) 1876-1919. József Jolán (József Attila nővére; írónő, publicista, Makai Ödön jogász felesége) 1899-1950. Makai Péter (József Attila unokaöccse, József Etelka fia; színházi rendező, díszlet- és jelmeztervező, az Operaház vezető tervezője, főiskolai tanár) 1932-1991. 35-2-111: Iglói Szontágh Félix /Szontagh/ (gyermekgyógyász, főorvos, egyetemi tanár; a skarlát allergiás tényezőinek egyik bizonyítója, a Magyar Gyermekorvos Társaság elnöke) 1859-1929. 35-4-1: Koszta József (festőművész) 1861-1949 [1977]. (A33-1-34. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.) 35-4-33: Hoffmann Aladár fl943 [Tokody]. 35-5-18: Algyői Kotányi Zsigmond (a Magyar Királyi Államvasutak igazgatója és helyettes elnöke) 1855-1929. Sírfelirata: „Te bennedbíztunk elétőlfogva" (Szenczi Molnár Albert: XC. zsoltár) 35-7-21: Tordai Torday Árpád (belgyógyász, főorvos, egyetemi tanár; Torday Ferenc orvos öccse)1874-1943. 35-9-14: Hetei Bakó László (színművész, operaénekes) 1872-1928 [Homonnay Jenő, 1931]. Sírfelirata: „Nekem harcz jutott csak, nem dicsőség, nem ellenség mely által esni is e/isz, ele mely rejtekből orvul leskedik fondorlatával rám s a szent hámra. Daczolok véled, hasztalan ijesztesz, testem tiéd tán, lelkem az enyém a gondolat s igazság végtelen. " (Madách Imre: Az ember tragédiája; 9. illetve 13. szín)