A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

34/1-1-28: Tóth Ede (író, költő, színművész, rendező, színházi titkár) 1844-1876. Sírfel­irata: „A,Falu rossza',Kintornás család' és, Toloncz ' népszínművek szerzője. " 34/1-1-29: Csepreghy Ferenc (író, költő, dramaturg, a Népszínház titkára; Csepreghy Já­nos műasztalos bátyja) 1842-1880 [1881]. Sírverse: „.., sokat elaloltam, De a mi szép volt dalaimban, s kedves, Az mind te vagy, az mind a te neved. " (Csepreghy Ferenc: Ajánlás — Idának) Vele: Rákosi Ida (felesége; jelmeztervező, írónő, műfordító; Rákosi Jenő író húga, Rákosi Szidi színésznő és Rákosi Viktor író nővére, Rákosy Gyula publicista nagynénje; Beöthy Zsolt irodalomtörténész sógornője) 1850-1906. 34/1-3. sarok: HeltaiJenő /Herzl, Herczl/ (író, költő, publicista, dramaturg, műfordító; a Vígszínház művészeti titkára, majd igazgatója, a Belvárosi Színház, majd a Magyar Színház igazgatója; a magyar kabaré egyik meghatározó szerzője, Mol­nár Ferenccel a Modern Színház Cabaret művészeti vezetője; a Magyar Színpa­di Szerzők Egyesületének elnöke, a Magyar PEN Klub alelnöke, majd elnöke, az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi igazgatója; Herzl Tivadar cionista politi­kus unokaöccse) 1871-1957 [Borsos Miklós, 1967]. 34/1-1-30: Szigligeti Ede /Szathmáry József/ (író, műfordító, színművész, rendező, dra­maturg, színháztörténész; a Nemzeti Színház titkára, könyvtárosa, művezető­je, majd 1873-tól drámai igazgatója; a magyar népszínmű műfajának megterem­tője, kora legfontosabb vígjátékszerzője, a magyar színházi műsorpolitika meg­újítója, az első magyar nyelvű drámaelméleti kézikönyv szerzője, Szophoklész és Gogol, valamint a modern skandináv dráma első hazai színpadra állítója, Csiky Gergely, és más fiatal magyar drámaírók felfedezője; színészpedagógus, akadémiai tanár, a Színművészeti Akadémia aligazgatója, a Pesti Drámai Egye­sület egyik megalapítója; a Radnótfáy-alapítvány főfelügyelője, az MTA tagja; Szigligeti Anna és Szigligeti Ferike színésznők, valamint Szigligeti József szí­nész apja, báró Kétly Károly belgyógyász és Pálmay Ilka színésznő apósa) 1814-1878 [1890], Vele: Sperling Franciska (felesége; operaénekesnő; Sperling Lujza színésznő testvére, id. Ötvös József színész sógornője, ifj. Ötvös József orvos és Ötvös Gyula pedagógus nagynénje) 1817-1893. 34/1-1-31: Volkmann Róbert /Friedrich Robert Volkmann/ (magyarországi német zene­szerző; karvezető, kántor, orgonista, hegedűs, csellista, zenepedagógus; publi­cista, akadémiai tanár; a romantikus daltípus egyik legnagyobb mestere; Hans Volkmann író nagybátyja) 1815-1883 [1888 előtt].

Next

/
Thumbnails
Contents