A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

33-3-47: Egyed Zoltán (kritikus, író, publicista, a Rivalda, majd a Film Színház Irodalom szerkesztője, illetve főszerkesztője; Karády Katalin felfedezője; a két világháború között az egyik legjelentősebb magyar színikritikus) 1894-1947. 33-4-3: Sziklai Lajos (festőművész) 1879-1947. 33-4-13: Tábori Piroska /Z. Tábori/ (író- és költőnő, műfordító, könyvtáros, a Képes Kis Letp szerkesztője; Tábori Róbert és Tutsek Anna írók lánya, Závodszky Zoltán operaénekes felesége; öngyilkos lett) 1892-1947. 33-4-41: Somogyi Imre (mezőgazdasági és kertészeti író és szervező, népnevelő, néprajzi gyűjtő, festő- és szobrászművész; a második világháborúban az ellenállás résztvevője; a Nemzeti Parasztpárt vezetőségi tagja, a Paraszt Népfőiskolák, a határjárások és a népi kollégiumok egyik megszervezője; a Földművesek Országos Gazdasági Szövetsége alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági és Kertészeti Újjászervező Csoportjának létrehozója és vezetője; a korai fagyok ellen használatos hasura feltalálója; gyilkosság áldozata) 1902-1947. 33/34. sziget Munkácsy Mihály /Lieb; Munkácsi/ (festőművész, grafikus, a magyar és az európai kritikai realizmus egyik legjelentősebb mestere; alapítványtévő, az 1889. évi világkiállítás osztrák-magyar képzőművészeti szakbizottságának elnöke, a Párizsi Magyar Egylet elnöke) 1844-1900 [Teles Ede, 1911]. 33/1. parcella 33/1-1-9: Dezseri Bachó István (zeneszerző, karnagy, a fővárosi honvédzenekar megszervezője és vezetője, az egyiptomi khédive udvari karnagya) 1858-1915. 33/1-1-22: Karácsony Sándor (író, pedagógus, filozófus, egyetemi tanár; a szabadművelődési irányzat ideológiai vezetője, a szárszói találkozók egyik szellemi atyja, a református cserkészszövetség megalapítója; az Erő című lap szerkesztője; 1945-től 1947-ig a Szabad Művelődési Tanács elnöke) 1891-1952. 33/2. parcella 33/2-1-3: Bihari Sándor (festőművész, író, a szolnoki művésztelep egyik megalapítója) 1855-1906 [egykori síremléke: Teles Ede, 1910], 33/2-1-9: Tihanyi Vilma /Záborszky Lászlóné; Kálozdyné/ (opera- és hangversenyénekesnő) 1902-1951. Sírfelirata: „E/etedben, halálodban, ve/ed vagyok. Hű testvéred."