A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

31/2-2-48: Darbay György /Birckersdorfí Scheiter (Scheider)/ (császári hadnagy, 1848-as honvéd főhadnagy, az itáliai magyar légió egyik megszervezője, alezredese; „Capua hőse"; a poroszországi magyar légió/Klapka-légió/ ezredese) 1827-1909. 31/2-2-49: Wierzbicki, Longin (lengyel huszárhadnagy, 1848-as honvéd őrnagy) 1823-1889. Sírfelirata: „// mi szabadságunkért vitézül küzdött lengyel hősnek legyen könnyű a magyar föld!" 32. parcella 32-1-3: Meiróti Géza /Rintel/ (szobrász- és iparművész, építész, festőművész, főiskolai és egyetemi tanár) 1875-1941 [saját műve]. 32-1-17: Vavrik Béla (jogász, bíró, a Kúria másodelnöke, a Főrendiház alelnöke; jogi író, a Jogtudományi Közlöny és Gyomai Zsigmonddal a Grill-féle Döntvénytár szerkesztője; valóságos belső titkos tanácsos) 1835-1917. 32-1-76: Kutasi Radisics Jenő /Radisich/ (művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, művészeti író, egyetemi tanár, politikus, miniszteri tanácsos; Pasteiner Gyulával a Művészi Ipar szerkesztője; Horvát Boldizsár igazságügyminiszter veje; két sógornőjének férje báró Eötvös Loránd fizikus, illetve báró Láng Lajos közgazdász; Radisics Elemér publicista apja) 1856-1917. 32-1-97: Zemplényi Tivadar (festőművész, főiskolai tanár) 1864-1917. 32-4-33: Kazidiczky Anted (színművész, író, dramaturg; Bacsó Jolán színésznő férje) 1852-1917. 32-4-41: Baróti Gaál Metzes (ifjúsági író, pedagógus, a Tanulók Lapja és Az Én Újságom szerkesztője, Pest vidéki tankerületi főigazgató) 1863—1936. Sírverse: „ Teste mi földi volt, itt pihen, lelke az Úr zsámolyánál, mesét mond csendesen. " Vele: ifj. Baróti Gaéd Mózes (fia; író, esztéta, ifjúsági író, színházi rendező, műfordító, dramaturg; az Operaismertetők című sorozat szerkesztője) 1894-1929. 33. parcella 33-1-1: Pásztor János (szobrászművész) 1881-1945 [saját műve; „Ad astra", 1928; felállítva: 1960 és 1966 között]. 33-1-8: Bura Sándor (cigányprímás, nótaszerző, zenekarvezető; Bura Károly prímás öccse, Radies Béla prímás veje) 1895-1956.