A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)
A Kerepesi úti temető 1999-ben
sulat alelnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója, vallás- és közoktatásügyi helyettes államtitkár; az Ország-Világ segédszerkesztője, a Turul, valamint a Zsigmond-kori Oklevéltár szerkesztője; az MTA tagja; id. Fejérpataky László királyi tanácsos fia) 1857-1923 [Mátrai Lajos György, 1905]. 29/1-1-56: Lakits Vendel (pedagógus, a Népnevelők Budapesti Egyletének egyik megalapítója, az egyetemes tanítógyűlések egyik elnöke, a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának elnöke; a Népnevelők Lapja és a Budapesti Tanítóegyesület Evkönyve szerkesztője) 1841-1904 [Lantay Lajos]. 29/1-2-1: Obernyik Károly (író, kritikus, ügyvéd, a Nemzeti Színház titkára és drámabíráló bizottságának jegyzője; 1849-ben az első Pesti Hírlap szerkesztője; a Tízek Társaságának tagja; Obernyik József református egyházi író fia) 1814-1855. 29/1-2-2: Llorvát istvéin (történész, nyelvész, egyetemi tanár, dékán; Ürményi József országbíró titkára, 1815-től 1846-ig az Országos Széchényi Könyvtár őre, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője; az MTA megválasztott tagja; Horvát Árpád történész apja) 1784-1846. 29/1-2-4: Tóth József (színművész, tendcző, író, műfordító, színitanodai tanár, színészetelméleti író; Kovácsy Mária színésznő férje, Tóth Imre rendező apja, Tóth László író nagyapja) 1823-1870. Sírfelirata: „Nézzetek. Az álmot játszom." 29/1-2-5: Bernátfalvi Bernéit Géispár (író, humorista, publicista, zeneszerző, ügyvéd; a „gazsiádák" műfajának megteremtője; Bernát Mihály író fia) 1810-1873 [mai sírja: 1923 után]. 29/1-2-6: Remellay Gusztáv (író, ügyvéd, publicista; 1848-ban Pest alügyésze, honvéd őrnagy, majd Görgei Artúr mellett ezredhadbíró; az Ifjúság Lapja szerkesztője; Benito Juárez Garcia mexikói köztársasági elnök fiának apósa) 1819-1866 [Gerenday, 1867]. Sírfeliratai: „Magyar iró. "—„Hamvaifölé ez emlék lelkes magyar hölgyek adakozásából emeltetelt. " 29/1-2-9: Egressy Gábor /Egeresi Galambos Gábor/ (a romantika legtudatosabb és legműveltebb magyar színművésze; rendező, műfordító, író, költő, színészpedagógus, színitanodai tanár; az első magyar színészetelméleti író, az első hazai színházi folyóirat, a Magyar Színházi Lap megalapítója, kiadója és szerkesztője, a Nemzeti Színház első Shakespeare-előadásának főszereplője /Lear/; 1848. március 15-én a Nemzeti Színházban a Nemzeti dal elszavalója; nemzetőr százados, szabadcsapat-vezér, Szeged kormánybiztosa, in contumaciam halálra ítélték; a magyarországi Shakespeare-kultusz egyik elindítója,, a francia romantika egyik első hazai ismertetője; Egressy Béni zeneszerző bátyja, Egressy Árpád színész apja) 1808-1866 [egykori síremléke: Gerenday; mai sírja: 1923 után]. Vele: Sajószenr.péteri Szentpéteiy Zsuzsanna (felesége; színművésznő, énekesnő; Szentpétery Zsigmond színész húga) 1816-1888.
