A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)

A Kerepesi úti temető 1999-ben

34-16-12: Szentgyörgyi Ferenc (publicista, százados) 1894-1948. 34-16-17: Homoródlövctci Mihály József (orvos, publicista, műfordító, kritikus; a Víg­színház orvosa) 1853-1927. 34-17-26: Markó Géza (festőművész) 1916-1944. 34-18-1: LángMargit 1908-1945 [Teles Ede]. 34-18-24: Losonczy Dezső /Losoncy/ (zeneszerző, karnagy) 1891-1950. 34-18-26: Tóth János 1926-1944 [Grantner Jenő, 1975]. 34-18-27: Mosshammer Ottó (hárfaművész, főiskolai tanár; Mosshammer Román hárfa­művész öccse) 1872-1957. 34-19-16: Dunaszentgyörgyi Tolnay Kornél (vasúti és vízépítő mérnök, a Magyar Állam­vasutak elnök-igazgatója, államtitkár; a konstantinápolyi erőmű építésének ve­zetője; a Gyáriparosok és Gyárigazgatók Köre, valamint az Országos Iparegye­sület elnöke; Tolnay Lajos mérnök fia) 1865-1936. 34-20-17: Pewny Adolf Albert 1868-1940 [Pátzay Pál; „Nővérek", 1933]. 34-20-18: Kellner Jenő (a Ganz és társa Danubius Rt. igazgatója) 1873-1925. 34/1. parcella 34/1-1. sarok: Guttmann Emil mauzóleuma [Lajta Béla, 1907]. 34/1-1-1: Ybl Miklós (építész, a 19. század második felének legjelentősebb magyar építőmű­vésze, a neoreneszánsz építészet egyik legkiválóbb európai képviselője; a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke; Ybl Lajos építész nagybátyja) 1814—1891 [Stróbl Alajos - Fort Sándor]. 34/1-1-2: Paiday Ede (színművész, rendező, dramaturg, műfordító, színháztörténész, színészpedagógus, színészetelméleti író; a miskolci társulat titkára, majd Szig­ligeti Ede utódjaként 1878-tól 1894-ig a Nemzeti Színház igazgatója, a színház első „aranykorának" megteremtője; a Színészeti Tanoda tanára, titkára, aligaz­gatója, a drámai színészképző főigazgatója, majd a Színművészeti Akadémia első igazgatója, az írók és Művészek Társaságának elnöke, a szabadkőműves Corvin-páholy elnöke; az első európai színvonalú magyar rendező, a Csongor és Tibidé, Az ember tragédiája, a Nóra és sok más jelentős darab első hazai színpadra állítója, a színházi törvények revíziójának egyik vezetője, a Nemzeti Színház könyvtárának újrarendezője; a magyar színháztörténet egyik legnagyobb, nem­zetközi hírű személyisége; első felesége Gvozdanovits Júlia színésznő; Jókai Mór keresztlányának, Paulay Erzsi színésznőnek az apja, id. Latabár Kálmán Árpád színész keresztapja) 1836-1894 [Gerenday-Margó Ede, 1897]. Sírver­se:

Next

/
Thumbnails
Contents