A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)
A Kerepesi úti temető másfél évszázada
szát akarja megörökíteni. Petrik Albert, a Kerepesi úti temető máig legibletettebb fényképésze szerint azok a sírszobrok a sikerültebbek, különlegesebbek, amelyek csak a halál misztériumára utalnak, ugyanis az elhunyt közvetlen vagy áttételes megjelenítése többnyire érdektelenné teszi a síremléket. 24 Az allegória gyakori példája a gyászoló vagy gyászolók— legtöbbször női — alakja, a patetikus figura (ez többnyire férfialak), a halál pillanatának bemutatása, a Krisztus-képmás, az angyalfigura, illetve más mitikus vagy szakrális alak (általában antik vagy keresztény forrásból), valamint a női vagy férfi akt. Nagyon fontosak a népszerű nemzeti motívumok szakrálisnak tartható — de lényegileg nem antik és nem is keresztény kötődésű — funerális példái: a Hungária-alak, a magyar vitéz (ősmagyar harcos, kuruc, huszár, honvéd), a népviseletbe öltöztetett alak, a pásztor- vagy parasztfigura, a Turul, vagy egyes többletjelentéssel felruházott tárgyak. A Deákmauzóleum környékén lévő sírok közül népviseletbe öltözött, de egyben Hungáriaként is funkcionáló női alak látható Irányi Dániel sírján, egy egészen más jellegű, germán típusú Hungária Klapka Györgyén, Beöthy Ákosén pedig a vitézszobrok egyik legszebb temetői példája. Beöthy sírjának ornamentikája egyértelműen utal a híres nagyszentmiklósi ivóedényre is (amelynek felnagyított másolatát készítette el Pulszky Ferenc sírjára Donath Gyula, de felbukkan a Kossuth-mauzóleumban is, és gyakori dekoratív eleme volt a kor temetési 23 Vö, Dutka Mária: A temető művészete, in: Jükör 1938: 827-831. old. 2i Petrik Albert: A kerepesi temető, in: Élet 1910:557-558. old. szertartásainak). Allegorikus női alak (gyászoló figura, géniusz, múzsa stb.) látható, több esetben portréval kombinálva, például Csemegi Károly, Teleszky István, Kamermayer Károly, György Aladár, Telepy Károly vagy Erkel Ferenc sírján (utóbbi modellje egy francia operaénekesnővolt). Erkel Sándor sírján a hegedülő női alak egyben az elhunyt tevékenységének megjelenítéseként is szolgál. Az allegorikus férfiszobor gyászoló típusa például a Sóltz- és a Bán ffy-s írem léken látható, a patetikus típus pedig Thaly Emil vagy Tóth Béla sírján. Több alak is szerepel Falk Miksa, Kozma Sándor vagy Sziklay Szeréna síremlékén. A mitológiai ábrázolás például Péterfy Jenő, a Krisztus Fadrusz János, az angyal Beniczkyné Bajza Lenke vagy Horánszky Nándor sírján tűnik fel. Az állatalakok általában átmeneti esetet képviselnek a tiszta allegória és az egykori tevékenység szimbolizálása között, pontosabban ugyanannak az alaknak többféle interpretációja is lehetséges. Egyértelműen az allegorikus típusba tartozik az Erkel Ferenc sírján látható szfinx, de inkább az egykori elhunytra utal Szilágyi Dezsőén a törvénykönyvet tartó oroszlán, amely itt a politikus szigorú, sőt kíméletlen, mégis igazságos természetét kívánja jelképezni (ez azonban értelmezhetetlen akkor, ha valaki nem ismeri Szilágyi működését: ebben az esetben ugyanaz az állatalak allegóriává válik). Az oroszlán — mind főalakként, mind díszítőelemként — számos síron feltűnik a Kerepesi úti temető más részein is, sokszor gyökeresen eltérő konVö. még Petrik Albert: A temető művészete, in: Építő Ipor 1909: 399-400. old.; Petrik Albert: A budapesti kerepesiúti temető, in: Építő Ipor WU: 435-437. old.
