A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

Szilágyi Dezső síremléke a törvénykönyvre támaszkodó oroszlánnal 1910-es évek Petrik Albert felvétele Országos Műemlékvédelmi Hivatal „... Jászai Mari gyakran látogatta is saját sírját, rendszeresen és látványosan gyakorolva saját kultuszát. " műgyűjtőt, Péterfy Jenőt, a tragikus körülmények között elhunyt kritikust, valamint gróf Bethlen Miklós írót, Győrök Leó György festőművészt, Batizfalvy István történetírót és Harrach József zenei írót. 1900-ban a díszsoron temették el báró Atzél Béla politikust, Erkel Sándor karnagyot és Gerlóczy Károlyt, Budapest első alpolgármesterét, a parcellában pedig Köllő Miklós szobrászt, Lubricb Ágoston pedagógust és Balázs Kálmánt, a híres cigányprímást. 1901-ben került a parcellába Bartay Ede zeneszerző, Laufenauer Károly elmegyógyász, Csernátony Lajos publicista, Mihalyik Szidor gyógypedagógus, Bercsényi Béla és Szathmáry Árpád színészek, Sóltz Vilmos kohómérnök, Brodszky Sándor és Ábrányi Eördögh Lajos festőművészek, Eorgó István üvegfestmény-nagykereskedő, Sabathiel József hegedűművész, Székács Ferenc és Lechner Ágoston jogászok, valamint Wohl Janka írónő (húga, Wohl Stefánia mellé), 1902-ben pedig Győry Elek jogtudós, Iloránszky Nándor politikus, Schédy Sándor gyógyszerész, Tolnai Lajos író, ifj. Jankó János etnográfus, Inczédy László költő, Schwicker János Henrik történész és Névy László esztéta. Lényegében 1899-től 1902-ig tartott a parcella szisztematikus feltöltése, konvencionális módon, de a hétköznapi temetések mellett az átlagosnál jóval több nevezetessel. 1903-tól azonban már csak kivételes jelentőségű személyek temetkezhettek ide, elsősorban a díszsor még üres sírhelyeire. Ekkortól vált igazán fontossá és presztízs-értékűvé, hogy ki kap sírhelyet a 28. parcellában: 1903-ban id. Ábrányi Kornél zenei író, Fadrusz János szobrász és Tóth