A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

KRÚDY GYULA A holt Kossuth Pesten (részlet)

pontja van, lezárt kapujával, lefüggönyözött ablakaival némán mered a gyászmenetre. De a padlásablakokból buszárok és bakák fejei kandikálnak ki. Itt zúg leginkább a Kossuth-nóta. A Deák téri evangélikus templom falai fekete posztóval vannak bevonva. Itt megáll egy percre a menet. Húszezer ember énekli a Szózat-ot. A Bazilika legnagyobb harangja, a „György" (a rozsnyói püspök ajándéka) háromszor szólal meg. A magyar „Notre-Dame" tetőjét ugyancsak emberek tömege lepte el, akik haláluk napjáig emlékeznek a „György" közvetlen közelből hallgatott zúgására. A Himnusz-1 éneklik a Bazilika tetőjén, és az utcai sokaság felkapja a dallamot, h Himnusz hangjai mellett fordul be a halottaskocsi az Andrássy útra. A főváros legszebb utcája fekete az embertömegtől, a gyászlobogóktól, amelyek a palotákról szinte a földig lengenek. Az Operán egyetlen gyászlobogó sincs, de a közeli Saxlehner- és Haggenmacher-paloták feketével vannak bevonva. A hírlapíró megjegyzi, hogy az Opera mellett (amelynek padlásablakából csak két emberfej nézegetett ki, az intendánsé és a belügyminiszteré) nagy feltűnést keltettek a svájci állampolgárok gyászba borult palotái. Az Oktogonnál ismét tömörül a menet. Itt, a sarkon a Batthyány-palota sötétlik a gyászban és két gyászba borult grófnő az ablakokban. Dél van, de senki se ebédel. Budapesten mindenki Kossuth temetésén van. Arad a néptömeg a koporsó nyomában, mintha varázslat alatt állna az egész város. Nincs addig más gondolat, mit Kossuth, amíg ez a tölgyfa koporsó az égboltozat alatt utazik a temető felé. Egy órát mutat a Keleti-pályaudvar nagy órája, amikor a halottas menet ideérkezik. Innen már nincs messzire a temető, de senki se mozdul, a koporsót talán még többen kísérik utolsó útján, mint idáig, mert már csak rövid ideig láthatják azt. A temetőben hirdetett szónoklatokat várják, hogy elhangozzék végre az első keserves, keserű, igazságos szó Kossuth hamvai felett. Egy kemény, ítéletet mondó, történelmi szó, amely Kossuth életének elégtételt adna, amely szót milliók várták e napon, de az még mindig késett. Vajon mikor kapja meg Kossuth Lajos a maga igazságát? A temetőben nem. Péchy Tamás a 48-as honvédek nevében nem mondta ki. De nem Justh Gyula, a Eüggetlenségi és 48-as Párt elnöke, de Horánszky Nándor, a Nemzeti Párt elnöke, de Bottlik József se, az egyetemi ifjúság szónoka se. Elerman Ottó beszélt utolsónak Kossuth Lajos barátai nevében, de ő is mérsékelt volt. A budai dalárda Méri oly borús? gyászdala után már oszladozott volna a temetés sokadalma, de ekkor a nyitott sír szélén fekvő koporsóhoz lépett Rá-