A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)
A Kerepesi úti temető másfél évszázada
renc zeneszerző, 1970-ben Veres Péter író, 1972-ben Uitz Béla festő és Mihályfi Ernő politikus, 1973-ban Darvas József író, 1974-ben Illés Béla író és Domanovszky Endre festő, 1975-ben Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrász, Kmetty János festő és Koracb Mór kémikus, 1976-ban Bortnyik Sándor festő, 1978-ban Jánossy Lajos fizikus és Ortutay Gyula etnográfus, 1979-ben Mesterházi Lajos író, 1981-ben pedig Várnai Zseni költő. Mesterházi temetését követően új sírt 1988-ig nem nyitottak: ebben az évben azonban itt temették el Barcsay Jenőt. A művészparcellák 1954 utáni síremlékei között egy vagy több művel szerepel például Istók János, Pátzay Pál, Eerenezy Béni, Vigh Tamás, Kerényi Jenő, Tar István, Somogyi József, Somogyi Árpád, Varga Imre, Rácz Edit, Lesenyei Márta, Kőfalvi Gyula és Kunvári Lilla. Ezekben az évtizedekben a funerális szobrászat legkiválóbb mestere Borsos Miklós volt, akinek Farkasréten, valamint a győri temetőkön kívül itt valósult meg a legtöbb síremléke: a Heltai-, a Nagy Balogh-, valamint a lenyűgöző szépségű Krúdy-sírkő (és Karinthy Erigyes sírja, amelyet ugyanebben az időszakban állítottak fel a 41. parcellában). 52 A Lyka-síremléket, valamint saját sírszobrát Medgyessy Ferenc készítette (utóbbi a Farkasréti temetőben található Radnai-síremlékeredeti variációja). Kisfaludi Stróbl Zsigmond sírjára saját, 1927-ben nagy sikert aratott Ad astra-szobra került, amelynek egy másik példánya egykor Horthy István siófoki emlékműveként funkcionált. Ortutay Gyula síremléke, fia, Ortutay Tamás műve, 52 Vö. Horváth Béla: Borsos Miklós - Síremlékei, in: Művészet 17:8 (1 976), 17. old. eg)' valódi malomkő — tengelyében a művész kedvelt motívumával, a végtelenített vonallal —, valamint egy másik, kisebb kő a fej felőli oldalon. Szintén Ortutay tervezte 1981-ben Sarkadi Imre sírjára a megtört bazaltkövet és az abból kinövő valódi vérbükköt, utalásként az író „derékba tört" életére és pályafutására. 1994-ben új síremléket kapott a 34/1. parcellában nyugvó Egressy Béni (a domborművet Jánosi András készítette el). Az 1960-as évek legjelentősebb szekunder temetése gróf Károlyi Mihályé volt, még azzal együtt is, hogy a lehető legegyszerűbb körülmények közt ment végbe, és a sajtó szinte alig tudósított róla. 53 Hamvait 1962 márciusában hozták haza, híressé vált mauzóleuma pedig 1963-ban épült fel a 22. parcellában, Skoda Lajos tervei szerint. Károlyi grófi címe, úgy tűnik, vállalhatatlan volt a Párt és az ország vezetői számára, mert a szarkofág feliratán nem szerepel (bár a mauzóleum mögött elhelyezett eredeti, angliai sírkövön olvasható %.count szó). A kitüntetett jelentőségű területek mellett több-kevesebb rendszerességgel a temető számos részét használták. Nem egyszer akadt példa egy-egy neves személy hamvainak külföldről való hazahozatalára (1966-ban így került a temetőbe Lesznai Anna). Az 1944-ben elhunyt Horvai János szobrászművész 1972-ben kapott új sírhelyet a 26. parcellában, ahol saját, már évtizedek óta itt álló Ecce homo-szobra lett a síremléke. A családi sírboltokba is lehetett a szükséges engedélyek megszerzése után temetkezni, és az ilyen temetések száma fokozatosan nőtt. Mivel a Kerepesi úti teme53 Vö. Varga Balázs: Károlyi Mihály újratemetése, in: Sic itur od ostra 1993/2-4:43-56. old.
