Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

SÁNTA GÁBOR „A kiábrándult urbanitás poétája"

abban az értelemben, ahogyan Bródy eredendően elképzelte — sohasem folytatódott, következő köteteit, a Faust orvos-t, a Két szőke asszony-í és a Színészvér-t e kváziciklus darabjainak lehet tekinteni. Az író a századfordulón ismét gondolkodni kezdett régi tervén; 1902-ben Új erkölcsök sorozatcímmel rendezte sajtó alá válogatott munkáit. A Hét főmunkatársa, Justh Zsigmond 1893-tól kezdte publikálni A kiválás genezise cimű ciklus darabjait. Korai halála miatt azonban e vállalkozás befejezetlenül maradt; a sorozatnak csupán három darabja, A pénz legendája, a Gányó Julcsa és a Fűim us készült el. Azt a regényt, amelyben kora Budapestjét akarta bemutatni, Justh Zsigmond már nem írhatta meg. Miként korábban Bródyra és Justhra, a múlt század utolsó évtizedében — a felkészülés éveiben — a saját társadalmi körképén gondolkodó Kóbor Tamásra is nagy hatással volt Zola és követőinek irodalomszemlélete. Benedek Marcell szerint Kóbor Tamás „a naturalisták aránylag kései hatása alatt regényciklusba fogott Budapest életéről; e ciklus darabjai (Koronedierceg utca, Ki a ghettóból, Hamupipőke Őnagysága) fejlődést és elmélyülést mutatnak, mert mindinkább arra szorítkozik bennük, amit közelről látott és közvetlenül átélt".

43 A Rougou-Macquart-iegény£o\yz.m nyilván a kezdetektől Kóbor Tamás cikluselképzeléseinek formálója lehetett; Zolához hasonlóan ő is arra törekedett, hogy regényeiben egy-egy család természetrajzi, 43. Benedek Marcell: A modem magyar irodalom. Bp., é. n. [1924.] 23. old. Koronaherceg utco címmel nem jelent meg Kóbor-regény, ellenben ez a Budapest nyitófejezetének címe. vagyis élettani, patológiai és elmekórtani, illetve társadalmi, tehát szociológiai történetét írja meg. Közvetlenül azonban A három város ösztönözte, amikor végre munkához látott. Az íróval személyesen is konzultáló László Erzsébet állítja, hogy „Kóbor Tamás maga is említette budapesti beszélgetésünk alkalmával, hogy Zola regénytrilógiája: a Lourdes, Rome és Paris adott neki impulzust Budapest-jénck meg, , ,i » 44 írásához . Zola szerint az éhség és a szerelem elválaszthatatlan egymástól, a társadalomnak egyaránt alkotó és bomlasztó szenvedélyei. Kóbor Tamás már az 1898-ban megjelent Pygmalion-történet, A tisztesség nevében című művében is erről ír. E regény a két évvel később publikálni kezdett ciklus egyik előtanulmányának tekinthető. A moralista író az őt ez idő tájt talán leginkább foglalkoztató budapesti „szociális bomba", a prostitúció kényes kérdéseit kezdi körüljárni benne. Következő regényei, A csillagok jelé, a Budapest és Az élet ára újabb és újabb oldalát világítják meg ennek a mind égetőbb nagyvárosi problémának. Kóbor Tamás minden bizonnyal számolt azzal, hogy olvasóinak zöme az urbánus életkörülmények között élő polgárok, mindenekelőtt a középosztály lányai és asszonyai közül kerül ki. Szándéka ugyanis félreérthetetlen: felvillantani előttük azokat a csapdákat, amelyekbe oly könnyen léphetnek a társadalmi képmutatás terén még tapasztalatlan, a férfiaknál egyébként is jóval kiszolgáltatottabb nők. Regényei a 44. László Erzsébet: Francia hatások a Hét c. folyóiratra. Debrecen, 1937.14. old. Zola ezen regényei 1 895-ben, 1896-ban és 1898-ban jelentek meg magyarul.