Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

,NEKEM A TÉMÁM BUDAPEST"

Rovás A

rendőrnapi gyűjtések eredménye és módja a pénzbeli eredménynél is többet mutat föl: melegséget. Budapest népe szereti a rendőrséget. Ismét szereti, végre szeret valamit! Nem tudjuk kellően kifejteni, mi mindent jelent ez a fölmelegedése a tépett, vaddá, cinikussá váló pesti lelkületnek. Vall arra, hogy sehogyan sincs itt diszpozíció a balkanizálódásra, s már fordid cz a végzetes folyamat. A budapesti rendőrben ismét fölleljük azt a komoly magyar kötelcsségtcljesítést, a panasztalan méltóságot, a megközelíthetetlen becsületességet, az elfogulatlan emberiességet. Nem jobb rendőrség kell immár a proletárdiktatúrás anarchia, hatósági rablás és gyilkolás után, hanem több rendőr. Mert a bűn és gazság elszaporodik, s a jóság, tisztesség minőségileg megvan, de mennyiségileg nem tud vele lépést tartani. (Az Újság, 1920. január 7. 1. olá.) B

udapest választ. Úgy, ahogy választott a nemzetgyűlésre. Meglepetések ki vannak zárva, de ne legyen kizárva, hogy az új városatyák testülete használjon a fővárosnak, hogy megtörvén az eddigi klikkrendszert, ne inaguráljon egy új klikkrendszert, hogy bűnösnek találván Budapest egész múltját, mentessé tegye bűnöktől egész jövőjét. Ahol a tudás végződik, ott kezdődik a hit, ahol a hit végződik, ott kezdődjék a remény. (Az Újság, 1920. július 11. 1. olá.)