Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)
,NEKEM A TÉMÁM BUDAPEST"
 kisember A z Isten áldja meg mind a két kezével azt a szorongatott politikust, aki Magyarországon elsőnek fbdözte föl a kisembert. Nagy jót művelt az utána következő sok nemes és becses férfiúval, aki mind, mihelyt elfogyott a puskapora, vagy másvalamiképpen csávába került, rögtön előrántotta a kisembert, kijelentvén, hogy ezt a polgártársat talpra kell állítani. Mostanában valamennyi politikai párt meg van szorulva, s nem tudja, mihez fogjon, ennélfogva mindnyájan a kisemberre vetették magukat. A publicisták pedig áhítatosan égnek emelek szemüket, mondván, bekövetkezett tehát az új korszak, a politika foglalkozik a szociálpolitikával. Ez a kisember, ez a szociális politika! Voltak-e valaha az elöljáróságok bűzös, piszkos előszobáiban? Volt-e dolguk a rendőrkapitányságnál? Kerültek-e kerületi orvoshoz? Láttak-e hitelszövetkezetet? Várattak-e susztert a konyhában? Van-e kifizetetlen szabószámlájuk, s láttak-e kutyát fölfordulni az árokban? — Nos, ez a magyar kisember. Áll és él pedig ez a kisember milliomod magával bérces-rónás Magyarországon, s most, a magyar állam teljes kiépítése után, minekutána teleaggattuk az eget nagybőgővel és Beksics Gusztáv kijelentette, hogy soha a haza olyan jól nem szuperált, mint manapság, egyszerre csak fölfödözik s a jövendő nagy problémájául, minden bűnök legfőbb expiálásául a kisembert teszik meg. 71 Nagyurak, akik vagy hitbizományban ülnek, vagy nagy gyárak igazgatóságaiban, a kisembert boldogítják érdeklődésükkel. Egeket vívó nemzeti hős, mint Ugrón Gábor, a kisemberről ontja a lávát. 72 Újságok, parlamenti pártvezérek, akik eddigelé a nemzeti lobogó színösszetételéről politizáltak, egyszerre a kisember boldogításában lelik feladatukat. Honnan, az Isten szerelmére, ez a könyörületes új korszak, mely az apró egzisztenciákon aggódik, minekutána a nagy koncok zsebrevágódtak? Szinte kínnal vártam, mikor szalad ki a kisember az új kereskedelmi mi71. Beksics Gusztáv (1847-1906) országgyűlési képviselő és publicista volt. A Szabadelvű Párt egyik főideológusaként a grammatikai asszimiláció helyett politikai asszimilációt várt el a nemzetiségiektől, az erős nemzeti középosztály megteremtését pedig a hazai polgárság egységesülésétől remélte. 72. Ugrón Gábor (1847-191 1 ) a Függetlenségi Párt alapítóinak egyike, képviselő, a francia-orientáció híve. A Széli-, a Fejérváry- és az első Tisza-kormányt egyaránt támogatta. Kiváló szónok volt.
