Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)
VÁROS
Hanák: Ismeretes és jól feldolgozott jelenség, hogy a Monarchia munkásmozgalma is a három fővárosba koncentrálódott. E helyütt, az urbanizációról szólva, nem térhetünk ki a munkásmozgalom tényszerű eseményeire és elvi kérdéseire. Itt azt szeretném érinteni, hogy miként illeszkedett be a viszonylag fiatal munkásság, az új osztály, a hagyományos társadalomba. Ebben a vonatkozásban kettős tendenciát figyelhetünk meg, úgy gondolom, mindhárom városban. A munkásság nagy része egyfelől beilleszkedett az illető ország nemzeti társadalmába, Bécsben a német, Budapesten a magyar, Prágában főként a cseh társadalomba. Ugyanakkor kiépültek a munkásság nemzetközi politikai és érdekvédelmi szervezetei is. Igaz, a múlt század végétől itt is megfigyelhető a nemzeti elkülönülés a szervezetben, de a fellépésekben, az ideológiában, a programban és többnyire a valóságos gyakorlatban is érvényesült a munkásosztály nemzetközi összefogása. Amint az egyes fővárosok politikai és kulturális fejlődése nagymértékben attól függött, hogy milyen befolyáshoz jut a munkásság, a szocialista pártok, a Monarchia sorsa attól függött, hogy elég erős lesz-e a sorsdöntő órában, 1918 októberében a munkásság nemzetközi összetartása egy megújhodott, demokratikus föderáció megteremtésére.