Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)
VÁROS
Hanák: Állítsuk most a két város mellé Buda és Pest, illetve 1873-tól Budapest városfejlődésének adatait. Buda és Pest lakossága már a 19. század első felében is lendületesen gyarapodott, 185l-re mintegy 50 ezerről 156 ezerre nőtt. Az igazi felívelés azonban csak ezután következett. Az egyesített fővárosnak 1880-ban 370 ezer, 1910-ben 880 ezer — az elővárosokkal együtt 1,1 millió — lakosa van. A fő forrás ez esetben is a bevándorlás, talán még nagyobb méretű, mint a két másik városban. 1880-ban a lakosság 43 százaléka született helyben, 46 százaléka Magyarországon és 11 százaléka külföldön. 1910-ben viszont csak 35 százalék a bennszülött, 59 százalék az ország más vidékéről, közel 6 százalék külföldről vándorolt be. Az érdekes az, hogy Bécs és Prága esetében nőtt a helyi születésűek aránya, Budapesten viszont jelentősen csökkent. A nagyobb arányú bevándorlás érthető, hiszen a magyar főváros nem hétszeresére nőtt, mint Prága, és nem tízszeresére, mint Bécs, hanem kereken húszszorosára. A lakosság foglalkozási struktúrája nagy vonásaiban hasonlított a másik két városéra. Pest túlnyomóan kereskedő és kisiparos jellegét Buda közigazgatási funkciójából adódó tisztviselő és értelmiségi rétege egészítette ki. 1910-ben — akárcsak Bécsben — a lakosság kétharmadát (67,2 százalékát) tette ki az ipari és forgalmi kereső népesség, 16 százalékot a tisztviselő és értelmiségi réteg (Bécsben 23,5 százalékot), 14 százalékot viszont a házicselédek (Bécsben 8,5 százalékot). A gyári nagyipar Budapesten is megváltoztatta az ipari népesség jellegét: 1910-ben a főváros ipari munkásságának 66 százalékát a nagyipar adta. Havránek: Összegezve elmondhatjuk, hogy a három város újkori fejlődésében a hasonló vonások mellett eltérések is mutatkoznak. A fejlődés ütemét jelentősen befolyásolta, hogy Bécs eleve kormányzati központ volt, Budapest a kiegyezés után vált azzá, míg Prága csak a cseh tartományok természetes központja volt, de nem birodalmi szintű város. Ez megmutatkozott a közigazgatás, a kereskedelem, a bankszervezet kiépülésében is. Más volt a helyzet az iparosodással. Prága ugyan mindig rendelkezett kézműiparral, de a modern tőkés iparosodásban elmaradt Bécs és Budapest mögött. A nagyipar kifejlődése csak az 1890-es években indult meg, akkor viszont relatíve modern gépipar és elektromos ipar jött létre. Az iparosodás aztán a fővárosba vándorlás újabb hullámát indította el. Hanák: A nagyarányú mobilitás és migráció más problémát is felvetett. Ismeretes, hogy a Monarchia soknemzetiségű birodalom volt, igya Bécsbe és a Budapestre bevándorlók is több nemzetiségből verbuválódtak. Bécsbe főként csehek, szlovének, szlovákok, kisebb mértékben olaszok és magyarok áramlottak, Budapestre szlovákok, németek, zsidók és egyéb nem-