Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

KULTÚRA

dik felének meglepő felfedezései, elsősorban az elekcromágnesesség és a termodinamika területén zavarbaejtő kérdések elé állították a kor jeles fizikusait. A klasszikus fizika newtoni törvényei alapján nem lehetett megmagyarázni az clcktromágnesesség jelenségeit, a fény sebességének állandóságait, az atomnál kisebb részecskék létezését, mozgását. A kutatók Maxwelltől és Herztől Michelsonig és Lorentzig sejtették, amit elsőnek Ernst Mach fejtett ki, hogy a Newton által feltételezett mozdulatlan éter s a hozzá viszonyított abszolút tér és idő tarthatatlan fizikai fogalmak. Végül, mint ismeretes, Einstein adott matematikailag is bizonyított magyarázatot arra, hogy a tér és idő csak meghatározott viszonyítási (koordináta) rendszerben érvényesek. Relativitáselmélete szerint a tér nem más, mint a mozgó testek elektromágneses mezeje, vagyis a térés az idő egyazon mozgás egylényegű jelensége, amint az anyag és az energia is egymással felcserélhetők és egylényegűek. Ha ehhez hozzávesszük a radioaktív sugarak felfedezését, alkalmazását és teóriáját, az elektronok megtalálását és a kvantumelméletet, akkor bátran állíthatjuk, hogy a századforduló idején született új fizikai világkép éppolyan minőségi változást hozott, mint a newtoni fizika, de hatása az emberiség sorsára jóval felülmúlta azt. Ha ez a világkép erősen befolyásolta a fin de siècle relativáló szkepticizmusát, ami bizonyosnak mondható, akkor a fin de siècle innovatív kétkedése viszont Einsteint ösztönözhette arra, hogy a fizika axiomatikus kérdéseiben az ismeretelméleti alapokat is kritikusan felülvizsgálja. Amint a fizika az elektromágnesesség magyarázatával, a pszichológia a kor misztikus betegségének, a hisztériának a vizsgálatával alkotott merőben újat. A lélektan sokáig a filozófia egyik mellékága volt. Mostoha helyzetéből az orvostudomány, főként a pszichiátria szabadította ki. Charcot párizsi iskolája már hipnózist, beszéltetést is alkalmazott a lelki sérülések gyógyítására. A tudatos és tudattalan lelki folyamatok működését, teóriáját és terápiáját Sigmund Freud és tanítványai dolgozták ki a századvégi Bécsben. A freudi mélypszichológia felfedezései és módszerei eléggé meghökkentők, vitatottak és népszerűsítettek ahhoz, hogy leírásukat itt mellőzhessük. Még csak a freudizmus tudományos relevanciájának polémiájába sem kukkantunk bele. Témánk szempontjából az a fontos, hogy a Freud által vázolt személyiségstruktúra, az egészséges és a beteg idegrendszer működési szabályai új pszichológiai emberkép alapjait vetették meg, és ezt egy eredeti, kulturális antropológiai fejlődésmenetbe ágyazták. Talán nem szükséges különösebben hangsúlyozni, elég megemlíteni, hogy a világirodalom és Freud, illetve Freud és a 20. század irodalma egymással szoros társszerzői viszonyban voltak. Fizika és filozófia egymástól távol eső tájak. Kételyek támadhatnak afelől, hogy hatottak-e egymásra? A sors kegye vagy szeszélye, hogy éppen a századvégen akadt egy jeles fizikus, aki nem mellékesen, és nem amatőr módon filozófiával és pszichológiával is foglalkozott: Ernst Mach. Nevét a newtoni fizika kritikája kapcsán már említettük. Mach utóbb nemcsak az abszolút