Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

KULTÚRA

Az abszurd világban teljessé válik az identitásválság, az énvesztés, az otthontalanság, amint azt Schiele és Kokoschka képei, Schönberg és követői zenéje tanúsítják. Az ifjú Törlessnek, Musil hamleti hősének nyomasztó élménye, hogy a tárgyakat, az embereket és önmagát szemlélve a végérvényes érthetetlcnség érzése párosul benne valaminő homályos rokonság érzésével. S ha valami olykor már megérthetőnek látszott, azt sem tudta maradéktalanul szavakba, gondolatokba foglalni, mert saját énje és a külvilág, sőt saját érzései és legbensőbb énje között „eltörölhetetlen vá113 lasztóvonal húzódott". A külvilág érthetetlenségc a rémületig fokozódott benne, amikor rájött egyik társának, a feminin Basininek a lopására, és maga is, szinte akaratlanul, részese lett a „sötét kamrában" történő szadista kínzásoknak. Ha mindez, ezek az alvilági játékok lehetségesek, „akkor minden lehetséges". Lehetséges az is, hogy „az addig egyetlennek tudott fényes nappali világból egyszer csak átlép az ember egy másik, egy fülledt és tomboló és szenvedélyes és meztelen és megsemmisítő világba". És nemcsak átléphető a küszöb a szabályos, átlátszó nappali világból a véres, mocskos, kicsapongásoktól hangos sötét világba, hanem oly közel van egymáshoz a kettő, hogy „láthatatlanul érintkező határukat bármely pillanatban átléphetjük""

4

. Ugyanerre a következtetésre jut végül Karl Kraus is: Ferenc József birodalmában a középszer démonai kerekedtek felül, és rendszeres határforgalmat teremRobert Musil kadétiskolás korában 1897 112. Schorske, i. m., 135-138. old. in. Robert Musil: Törless iskolaévei. Bp., 1980.32. old. 114. Uo., 62. old.