Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

KULTÚRA

Gulácsy, akárcsak Krúdy, nem tartozott sehova, semmilyen műhelyhez, méghozzá nem is kocsmázott, nem éjszakázott, nem volt magyar kisvárosi Szindbád, hanem messze olasz és francia tájak, letűntükben is élő korok tényleges vándora, szerelmese. A magát kereső festő valóban a kortárs szecesszióhoz áll a legközelebb. Elvágyódik, menekül az idegen jelenből, irracionális szorongások, vallatások elől sosem volt szerelmekbe, Dante kábájába, a quattrocento Firenzéjébe, a varázsló kertjébe, ahol szomorú, bágyadt és érzékiséggel teli szerelmesek találkoznak — és találhatók. Szépségimádat, érzékiség, az élet átitatása a művészettel: ez valóban szecessziós életérzés és eszmény.

103 Amennyire azonban szerény, mértéktartó képein a dekorativitás, annyira egyszerűek és áttetszőck a szimbólumai. Hiányzik nála a gyilkos szerelem, a halálerotika; az álom nem átmenet lét és nemlét, tudatos és tudattalan között, hanem csendes álmodozás, olykor látomásos állapot, amelyben a képzelet szabadon alkot, feloldja és újrasűríti az időt. A fantázia alkotta illúzióvilág — ezt jól látta — érdek nélküli. A „szép szent hazugságok: nemes nagy álmok, melyek a valóság, az élet értékét teszik..."

104 Ha egyszer a „szent hazugságok" a legnemesebb álmok, s ezek valóságértékűek, akkor nyilvánvaló, hogy más minőségűek, mint az ébrenlétet kikapcsoló tudattalan álom. Az elme különös képességéről, az éber képzelet szabad kalandozásáról van itt szó, amely képes nem létezett és sohasem létező, megfoghatatlan és láthatatlan, 103. Szíj Béla: Gulácsy. Bp., 1979.28-31. old. — Szabady Judit: A magyar szecesszió művészete. Bp., 1979.63-67. old. vagyis imaginárius szubsztanciákat megragadni, képben megjeleníteni vagy esetleg képletben kifejezni. És ez nem a kommentátor belemagyarázása Gulácsy ilyen értelmezésre csábító festészetébe, imaginárius lényeket és tájakat előhívó képeibe, a maga teremtette utópia birodalmába: Naconxypan-ba. Nem, ő maga tartja ilyen erejűnek a látomás valóságértékét. Mélyen belemerülve a női érzékiség bűvöletébe írja, hogy ez az érzékelés több az életnél. „Ez nem Impressio. Nem láttad soha: — hiszen nem létezett. Nem álmodtad: — mert nem képzelet. Nem formálhatod márványba: — mivel testetlen testi vágyakból van összeróva: mégis minden verését szívének hallani véled. Ajka éget."

105 Lényeges korjellemző felismerés, talán csak megsejtés ez, amelyből a művészi és tudományos lényeglátás két irányban is elágazik: egy lélekelemző új antropológia és egy anyagszerkezetbe hatoló absztrakció felé. Az első a képzeletben szőtt jelenségeket lelki valóságoknak fogadja el, a másik a változékony, esetleges felszín alatti rendet, a konstrukciót keresi, s a kubizmus, a konstruktivizmus, a mai fizikai világkép alapját adja. Gulácsy a képzeletbeli világalkotók közé tartozik, s ez magyarázhatja, hogy átvett és mindvégig megőrzött szecessziós elemeket, de könnyen azonosult a barokk és a rokokó világával, kései képei pedig beillenék a születő szürrealizmusba is. És ez magyarázhatja azt is, talán a lényeglátás rokonsága, talán a magyar progresszióval való azonosulás megvallása 104. Szíj, i. m., 124. old. íos. Uo., 166. old.