Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

gia zsidó-keresztény spiritualizálása. Az Istenben bízó megnyugvást azonban gyakorta átszövik egészen praktikus megfontolások is. Egy magyar országgyűlési képviselő — egyébként bankelnök — 1890 augusztusában kelt végrendeletében Isten kegyelmébe ajánlja lelkét, és reménykedik, hogy hamarosan ismét találkozik elhunyt feleségével. Fiainak meghagyja, hogy feleségével közös sírba helyezzék, a temetés egyszerű legyen, a pap röviden beszéljen, új sírkövet ne állítsanak, annak idején ő hagyott helyet a saját nevének fel32 vésésére is. Az effajta végrendeletek szinte mindig rögzítik az Isten rendelésébe való beletörődés kifejezését, de ez többnyire szólamnak, kényszernek hat, nem megkönnyebbült megnyugvásnak. Ámde ez a beletörődés is aligha adatott meg a racionális kor felvilágosult elméi, liberális katolikusok és protestánsok, neológ zsidók, szabadgondolkodók, vallási indifferensek számára. Az ilyen felvilágosult elmék búcsúleveleiből, végrendeleteiből határozott szorongás érződik, és egy csaknem általános késztetés a nevük, tevékenységük és emlékük megörökítésére. A múlt század utolsó negyedétől kezdve szemlátomást növekszik a végrendeletekben a közcélú alapítványok s a valamilyen személyes feltételhez kötött adományozások, örökhagyások száma. Egy jómódú bécsi ügyvéd például ahhoz kötötte az évjáradékok folyósítását, hogy hozzátartozói a halála évfordulóin emlékvacsorára jöjje33 nek össze. Örök élet és feltámadás helyett csak a kisközösség megtartó emléke32. Budapesti Fővárosi Levéltár IV. 1411. b. Frölich-hagyaték, Frölich Gusztáv végrendelete. zete maradt meg, néhány évre, évtizedre — s utána: beomlott sírkövek. A művelt értelmiség jó része nemcsak magától a haláltól félt, hanem a jeltelen megsemmisüléstől is. A halálfélelem leküzdésében a múlt század evolucionistái a tudományt hívták segítségül. Az újkor halálfelfogásában egyre nagyobb szerepet játszik a mágia racionalizálása — vagy más oldalról: a tudományos ráció misztifikálása. Az orvosi karnak és tudománynak Molière óta ugyancsak megfogyatkozott tekintélye hatalmasan megnőtt, sőt orvos, gyógyszer, kúra körül valóságos kultusz alakult ki. Az orvos ismét karizmatikus személlyé válik, a pap szerepét is betölti, eszközei és gyógyszerei e karizma modern szimbolizációi. Amióta a baktériumokat felfedezték, a higiénia, a sterilitás kultikus elemmé vált (az orvos és az ápolónő fehér köpenye, a sztetoszkóp, a szájvédő maszk, a szertartásos kézmosás stb.). A gyógyszer olyasféle hatású a köznép és a művelt rétegek szemében, mint az ima vagy a ráolvasás (gyakran együttesen is alkalmazták). Egy karlsbadi gyógyvízkúrának, egy Lukács gyógyfürdőbeli kezelésnek hasonló rituáléja és pszichikus hatása alakult ki, mint a lourdes-i zarándoklatnak. A mágia racionalizálásának, egy tudományos színezetű szimbolizációnak, a terápia rituáléjának klasszikus mesterműve Thomas Mann Varázshegy-c. A Varázskegy nagy művészi erővel jelzi a századelő értelmiségének lázadását a halálélmény racionalizálása, bürokratizálása és elidegenedése ellen. E fordulóponton a lá33. Achiv der Stadt Wien. Bezirkgericht, Innere Stadt. Abt. 2. 478-1884. Dr. Karl Perlep Hof- und Gerichsadvocat hagyatéka.