Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

súak. Ezzel szemben a második emeleti ablaksáv jóval díszesebb. A szélső ikerablakok előtt kőbábos, balusztrádos erkély, a szemöldökök fölött pedig figurális jelenetet ábrázoló stukkófríz helyezkedik el. A közöttük lévő falfelület öt kőbábos ablakának kötényét is baluszterek díszítik, az ablakszemöldökök közül hatom timpanonos kiképzésű, a közöttük lévő kettő pedig egyenes. A második emelet ilyen kiemelése szokatlan, hiszen a legdíszesebb lakás — a mi esetünkben a tulajdonosé — többnyire az első emeleten, a belle étage-on volt. A második emelet kiemelését alkalmasint az építészeti hangsúlyok arányosabb elosztása indokolja: az erkély és a vele egyszintű baluszter-sor pontosan az épület felezővonalában helyezkedik el. A harmadik emelet szélső ikerablakai íves záródásúak, az ívmezőben címerpajzzsal, fölötte virágmintás gipszfrízzel. A kerek padlásablakok a frízekkel egy szintben, pontosan az ablakok függőleges tengelyének vonalában nyílnak. Erősen kiugró koronázópárkány zárja le a homlokzatot, szervesen hozzákapcsolva házunkat a megközelítően hasonló magasságú szomszédaihoz. Amint e rövid leírásból kitűnik, a Körút e kiemelt épülete harmonikus felületi ritmusával, egyszerű, mértéktartó díszítésével, a függőleges és a vízszintes tengelyek stabilitást sugalló egyensúlyával a budapesti historizmus sikerült, bizonyos művé2. A Kauser családra Kempelen Béla: Családkönyv. I. köt. Bp., 1940.103. old.; Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp, 1979.34-35. old. 3. Az ismertetett bérház levéltári adatai Frölich Gusztáv hagyatékban (1891) találhatók. Budapest Főváros Levéltára. szi értéket is hordozó emlékei közé sorolható. Tervezője és építője Kauser József, neves építészcsalád tagja, aki 1848 tavaszán született és a Tanácsköztársaság idején halt meg. Párizsban Garnier tanítványa volt. Budapesten számos bérpalota és többek között a Bazilika belsőépítészeti megoldása fűződik nevéhez. Az Erzsébet körúti házat 1888-ban tervezte, és 1889-ben építette meg. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a ház külleméről adott utólagos leírásunkat a mérnök szakértő korabeli véleményével egészíthetjük ki. A műszaki leírásnak nyilván nem a szép magyar stílus művelése, hanem a szakszerűség a fő erénye. Kiegészítésül mégis hozzá kell tennünk, ami a korban magától értetődő volt, hogy a főváros mérnöki hivatala (építési felügyelősége) az alapvető városképi, biztonsági és közművesítési követelményeket szabályzatban írta elő, s ezeket az engedélyezési okiratban is rögzítette, így limitálta az épület magasságát, meghatározta a közfalak vastagságát, a szellőzési berendezéseket, a csatornázást. A századvégen a házi csatornát már be kellett kötni az úttest alatt húzódó főcsatornába, az árnyékszékeket „vízzáros készülékkel" kellett ellátni — ez volt a mindmáig használatos water closet —, s az árnyékszékek IV. 1411. b. A műszaki leíráshoz tájékoztatást nyújt még Budapest Főváros Ingatlanrendezési Hivatalának Tervtára. Az Erzsébet kit. 35. dokumentációja a 33.910. sz. alatt volt található 1984-ben.