Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

cos kultiválása. A kor hangsúlyozott stíluskeresése — írja a Magyar művészet — legszembetűnőbben „az építészetben mutatkozott, ahol a nemzeti jelleg problémakö69 révei fonódott össze" . A kor művészeti „közgondolkodásában a nemzeti művészet foglalta el a központi helyet, a legkülönfélébb eszmei és formai irányzatok választották... céljukként".

70 A szintézis egyenesen leszögezi, hogy „a kor építészelméletét csak a nemzeti művészetértelmezések viszonylatában lehet tanulmányozni." E törekvésekben ne keressük kizárólag a kor felfokozott nacionalizmusának hatását, bár nyilván az is közrejátszott a nemzeti jelleg kutatásában, gyakran erőltetésében. A gyökerek azonban mélyebbre nyúlnak. A kelet-közép-európai régió kisnépi önfenntartási ösztöne egy évszázada már, a romantikában szenvedélyesen kutatta a nemzeti sajátosságot, a létjogosultság és az azonosulás fundamentumát. Kifejezetten szerencsés fordulatnak tekinthető, hogy a szecesszió a historizmus meghaladásában a népművészethez fordult, már az úttörő Lechner Ödön műveiben. Igaz, Lechncr a népiességhez nem saját élményéből, gyűjtéséből merítette az anyagot, s a népművészeti motívumokat a funkcióhoz még nem hozzárendelt ornamentális elemként használta. A külső felület és a belső tér képzésében inkább az európai szecesszió formakincsét és megoldásait vette át (Postatakarékpénztár, Sipeki-villa stb.)

7

'. Ta6?. Magyar művészet 1890-1919. Szerk.: Németh Lajos. Bp., 1981.94. old. 70. Uo., 103. old, 71. Bakonyi Tibor—Kubinszky Mihály: Lechner Ödön. Bp., 1981. Ián nem is fogyatékossága ez. Fülep Lajosnak lehet igaza: „A nemzetit keresve, megtalálta a nemzetközit... a sajátosat keresve, az egyetemest, és az ősit keresve, a mo72 dernet, az aktuálist." A korszakváltás Lechnertől vagy tőle függetlenül indult főbb építészeti irányzatai, jeles mesterei a nemzetit a népiben fedezték fel (még a középkori hagyományt felidéző gödöllőiek iparművészetében is a népiesség uralkodilc). A kifejlett hazai szecesszió már nemcsak díszítőmotívumokat vesz át, hanem megkísérli a népi építészet funkcionális elemeit, technikáját is szervesen beépíteni az alaprajzba, a szerkezetbe, 73 a technológiába. Ez a megújulási törekvés nemcsak építészeti jelenség, és jelentősége is általánosabb a magyar művelődésben. A századfordulóra kiürült és kimerült liberális racionális értékrendet, ami nálunk a nemesi hagyományt, ez pedig a romantikát, a nemzeti realizmust és a historizmust jelentette, nem lehetett csupán az egyetemes művészi forrongás formanyelvén megtörni. De nem lehetett a már feltárt folklór idillizált és közhelyesített népiességét sem a megújulás termőtalajául használni, hiszen a folklór felszíni rétegei, műdalai, cigányzenéje már beépültek a hagyományos ízléskultúrába. A hazai népi hagyomány mélyebb, archaikusabb rétegeihez kellett leásni, ahogyan Ady a magyar biblia, a protestáns prédikátorok, a kuruc dalok nyelvének megújításával, Bartók és Kodály pedig a népdal ősi forrásainak 35-36., 40. old. 72. Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Bp, 1974.289. old. 73. Magyar művészet, i. m, 374-376. old.