Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

pálos kolostorban folyt a képzés. Az orvosi kar egykori épülete ma szintén nincs meg. Bonyodalmasán alakult a teológiai kar sorsa, amely átmenetileg Pozsonyba került — az ottani generális szeminárium mellett működött,

60 1790 és 1805 között pedig szünetelt.

61 A teológiai kar újraindítása Pesten újabb költözködésekkel kapcsolódott egybe. A bölcsész- és jogi karnak a kúria épületéből át kellett települnie a Nagyszeminárium épületébe, s ugyanott indult újra a teológiai kar. A teológiai karral egybefogott papnevelde a pálos kolostorban kapott helyet (ahonnan a kúria a régi székhelyére költözött vissza). Az egyetem hányattatásaival együtt kell tárgyalnunk a két város, főként Buda történetében határkőnek számító jozefinus hivatali reformokat is, hiszen az egyetem elköltöztetésére éppen azok miatt került sor. Már a helytartótanács felállításáról szóló 1723:97. törvénycikkben szó volt arról, hogy a kormányszéket Pozsonyból az ország központjába helyezik majd. Több más országos hivatal áthelyezésével együtt 58. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története. Szerk.: Sinkovics István. Bp., ELTE, 1985.85. old. 59. Szentpétery Imre: A bölcsészettudományi kor 1635-1935. (A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története IV.). Bp, Pázmány Péter Tudományegyetem, 1935.246. old. 60. A generális szemináriumok felállítását II. József 1783. november 1-jére rendelte el, de aztán 1784. május 1-jére halasztotta. Buda, Kassa, Pécs és Kalocsa szerepelt előbb a tervekben, végül azonban Pozsonyban, Egerben és Zágrábban jött létre szemináriumi központ. A császár rendeletére az egyetem tagja a pozsonyi generális szeminárium tanári kara lett. — Hermann Egyed— Artner Edgár: A hittudományi kar története 1635-1935. (A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története I.). Bp, Pázmány Péter Tudományegyetem, 1938.180-182. old. 61. 1 786-ban II. József a pozsonyival egyidejűleg létrehozott zágrábi és egri generális szemináriumot egyesítette, és Pestre csak 1784-ben került sor erre, amikor II. József Budát de facto Magyarország politikai fővárosává emelte. Az egyetemnek azért kellett távoznia onnan, mert épületeinek egy részére az érkező hivataloknak volt szüksége. A volt jezsuita és egyetemi helyiségek mellett a ferences és a klarissza kolostort vették igénybe merőben új célokra. A főhadparancsnokság a királyi palotába került. A magyar kamarát a volt jezsuita szeminárium, a helytartótanácsot a volt jezsuita akadémia — korábban az egyetem által használt — épületébe telepítették. A Pestről áthelyezett kúria a klarisszák volt rendházába költözött, s a rendház volt kijelölve az országház elhelyezésére is. A kúria céljaira a klarissza kolostor Uri utcai frontját alakították át, amely 1784 augusztusára el is készült. Az országház otthona ugyanitt, a Sütő utca felől volt kijelölve. Ennek átépítése nem ment simán, de 1785 végére a munkálatok itt is befejeződtek. Az országgyűlési termeken kívül itt nyert elhelyezést az országos levéltár és az orszáhelyezte, az 1786-ra elkészült Nagyszeminárium épületébe, az Eötvös Loránd Tudományegyetem mai központi épületének helyére. A pozsonyi és pesti teológiai központ egymáshoz való viszonya nehezen volt értelmezhető. II. József szerint: lévén, hogy a teljes egyetem Pesten van, a hittudományi kar is ott van. A pozsonyi karon lehetett például szigorlatozni, de avatás- ra csak Pesten kerülhetett sor. A „probléma" 1790-ben „oldó- dott meg", amikor a generális szemináriumok feloszlottak, és a teológiai kar is szünetelt. (I. m, 199-203,251. old.) 62. A helytartótanács egyetemi székhelyül előbb a pálos kolostort ajánlotta, azzal, hogy az ott lévő kúria kapja vissza a bölcsészés a jogi kar által használt épületét. A pálos kolostor azonban — kiderült — elégtelen lenne a három kar és a papnevelde számára. A helytartótanács ezért a Nagyszeminárium épületének egyetemi birtokbavételét javasolta, amit a kancellária elfogadott. (Pauler Tivadar: I. m, 316-317. old.)