Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

Névmutató

Széchenyi István (1791-1860), gróf, konzervatív szerepbe került liberális re­formpolitikus. 1848-ban Magyarország közlekedési és közmunkaügyi mi­nisztere. Politikai esszék és röpiratok szerzője. Öngyilkos lett. Széchenyi Ödön (1839-1922), gróf, Széchenyi István fia. Hajóskapitány. 1874-től török tábornok, a konstantinápolyi katonai tűzoltó-dandár meg­szervezője. Szécsényi György (1592-1695), esztergomi érsek (1685-1695), mecénás. Székely Mihály (1901-1963), operaénekes. Szekfű Gyula (1883-1955), történész, egyetemi tanár. Szemere Bertalan (1812-1869), liberális politikus. Magyarország miniszter­elnöke (1849). 1848-ban belügyminiszter, majd felvidéki kormánybiztos. Szemere Pál (1785-1861), író, esztéta, nyelvújító. Nyelvtudományi folyó­iratok szerkesztője. Szendy Károly (1885-1953), jogász. 1934-től 1944-ig alpolgármester, majd polgármester Budapesten. Szent-Györgyi Albert (1893-1986), biokémikus, egyetemi tanár. 1937-ben fiziológiai Nobel-díjat kap. Szentkirályi Mór (1807-1882), politikus, orvos. Pest vármegye alispánja, több ízben országgyűlési követe. 1865-67 között Pest főpolgármestere. Szentmarjay Ferenc ( 1767-1795), a magyar jakobinus mozgalom egyik veze­tője. Kivégzik. Szeröv, Iván Alekszandrovics (1905-1991), szovjet hadseregtábornok. 1954 és 1948 között a KGB igazgatója. Az 1956-os forradalom leverése volt egyik feladata. Szilágyi József (1917-1958), jogász. 1945 után rendőrtiszt, 1949-től tiszt­viselő. 1956 során Nagy Imre titkára. Kivégzik. Szomoiy Dezső(1869-1944), író, drámaíró.

Next

/
Thumbnails
Contents