Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

I. Demográfia, társadalom A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873 CSORBA LÁSZLÓ A legfontosabb világtörténelmi korszakhatár sem mindig jól látható cezúra egy város életében. Másfél évtized szakadatlan háborúi értek véget 1815. június 18-án abban az ütközetben, amelynek újrajátszott kosztümös jeleneteiben manapság önfeledten gyönyörködik a waterloo-i oroszlános emlékdombot ellepő sokezernyi turista. A legyőzött és száműzött francia császár hajóra szállt egy távoli, dél-atlanti sziget felé, de az élesebb szemű kortársak pontosan felismerték, hogy immár a legerősebb restaurációs akarat sem képes letéríteni Európát arról az új pályáról, amelyet a francia forradalom nyitott meg a kontinens népei és nemzetei előtt. így a nagyvilág. Ám idehaza még egy kicsit máshol tart a naptár. Mialatt a világrend helyreállításának — valójában persze egy új világ berendezésének — kontinentális problémáival küszködtek Madridtól Pétervárig és Londontól Bécsig, Pesten az volt a legfontosabb feladat, hogy szorosabbra vonják a vesztegzárat a Dunántúlról támadó kolera újabb rohama elől. Ragállyal küszködő, poros kis települések a Duna lapályán, azon a ponton, ahol a nagy kanyarulat után az utolsó hegyek gyalogolnak le a vízig, hogy azután szabadon vándorolhasson a hatalmas folyó a délvidék felé. Vajon mennyire túlzó Klemens Lothar von Metternich kancellár sokféle formában idézett, nevezetes szállóigéje, miszerint a Landstrasse végén már Ázsia kezdődik? Egy bő félvszázad múlva mégis a világvárossá egyesülés küszöbén állnak a gazdag és népes ikervárosok, immár a „nagyok" — elsősorban persze Bécs — ambi-